mazurka szinonimái

főnév
  • polonéz, lengyelke (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

felvisz, fölvisz

ige
  • felhord, felcipel, felcűgöl (tájnyelvi), felvonszol, (járművel) felszállít
  • felvezet, felkísér
  • (út, lépcső): felvezet, felmegy
  • (árat): felemel, felver
  • (régies): fellebbez
  • ráken, rávisz

kitartó

melléknév
  • elszánt, eltökélt, türelmes, állhatatos, szívós, rendületlen, következetes, szilárd, rendíthetetlen, megingathatatlan, lankadatlan, fáradhatatlan, tántoríthatatlan, győzős (tájnyelvi)
  • hűséges, ragaszkodó
  • huzamos, szüntelen, folyamatos, állandó, szakadatlan, véghetetlen, vég nélkül való, örökké tartó
  • eltartó, pénzelő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a mazurka szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

magafajta

melléknév
  • hasonszőrű, egyívású, magaszőrű (tájnyelvi), magaszőrű-bőrű (tájnyelvi), egy végből való (tájnyelvi)
  • egyenrangú, hasonló

különálló

melléknév
  • elkülönülő, elkülönített, elválasztott, elszigetelt, elkülönült, önálló, külön, szeparált, izolált, szétválasztott, leválasztott, magányos, egyedülálló
  • független, autonóm

központi

melléknév
  • centrális (idegen), középponti(idegen)
  • döntő, alapvető, lényeges, sarkalatos, meghatározó, legfontosabb, legfőbb, legfelső

kitör

ige
  • kiüt, kivág, kitaszít, kitol, kimozdít
  • kijut, kinyomul, kiront, kirohan, kitódul, kiszabadítja magát
  • felbukkan, előbukkan, kiemelkedik (nyomorból)
  • kirobban, előtör, kicsap, feltör, felszökik, kiömlik, kilövell, kibugyog, kitódul, kiözönlik, kiáramlik, kizúdul
  • megkezdődik, megindul, feltámad, keletkezik, létrejön, jelentkezik (betegség), kirobban (háború), fellángol (harc), kiüt (tűz), beüt (tájnyelvi)
  • kifakad, felcsattan, felfortyan, felzúdul, felordít, kirobban, felhördül, dühbe gurul, haragra gerjed, indulatba jön, elveszti a türelmét

mari

melléknév, főnév
  • (szaknyelvi): cseremisz

megmarkol

ige
  • megfog, megragad, megszorít, elkap, kézbe vesz, megmarékol (tájnyelvi)
  • nyakon csíp, fülön fog, megszerez

véradó

főnév
  • donor (szaknyelvi)(szaknyelvi)

keresztfűrész

főnév
  • ágfűrész, nyesőfűrész, hasábfűrész

kelt, költ

ige
  • ébreszt, felkelt, felébreszt, felzavar, felráz, felver, felriaszt, kiugraszt az ágyból
  • előidéz, okoz, fakaszt, támaszt, indít, gerjeszt, szít, gyújt, kivált, eredményez
  • kelt, kotlik, tojásokon ül, fiadzik, fészkel, kikotol (tájnyelvi)

gyaloghintó

főnév
  • hordszék, vivőszék, baráthintó, saroglya, lektika (régies), palankin (idegen), riksa (idegen), kólya (tájnyelvi)

kiás

ige
  • kibányász, kitermel, felszínre hoz, kitúr, kifejt, kiáskol (tájnyelvi)
  • feltár, ásatást végez, előás
  • exhumál, kihantol
  • kivés, kimetsz, kimélyít, kivág, kilapátol
  • kiváj
  • (bizalmas): előkeres, előkotor, előszed, előkapar (szleng)

megrázkódik

ige
  • összerezzen, megremeg, megreszket (tájnyelvi), megrezzen, megvonaglik, összerándul
  • megretten, megborzad
  • megrendül, megreng, meginog

mértan

főnév
  • geometria, térmértan, földmértan
  • mértanóra

boncol

ige
  • (testet): felnyit, felvág, szétvág, szétdarabol
  • boncolgat, elemez, analizál (szaknyelvi), vizsgál, kutat, fürkész, tanulmányoz, szemügyre vesz, szemrevételez, részletez, bonckés alá vesz (választékos)

pallérozatlan

melléknév
  • műveletlen, csiszolatlan, tanulatlan, iskolázatlan, képzetlen, neveletlen, kulturálatlan, civilizálatlan
  • közönséges, durva, barbár, modortalan, bárdolatlan, faragatlan, bugris (durva)

nyersanyag

főnév
  • alapanyag, anyag, matéria (idegen)

mechanizmus

főnév
  • gépezet, szerkezet, apparátus
  • eljárás, kezelés, menet

lutheránus

melléknév, főnév
  • evangélikus, ágostai, helvét hitvallású, lutyi (tréfás)
  • (régies): köntörfalazó, határozatlan

meghallgatás

főnév
  • kihallgatás, audiencia (régies), udvarlás (régies)

nővér

főnév
  • leánytestvér, nőtestvér, néne (tájnyelvi)
  • nővérke, ápolónő, betegápolónő, gondozónő, asszisztensnő
  • apáca, szerzetesnő, soror (régies)

megbolygat

ige
  • megbolydít, felbolygat, megberzeget (régies), gúrál (tájnyelvi), megbizgat (tájnyelvi)
  • felforgat, felborít, megzavar, beleüti az orrát
  • megpiszkál, hozzányúl
  • felzaklat, felkavar
  • (emléket): felelevenít, felfrissít

lajt

főnév
  • kád, hordó
  • tartálykocsi
  • hordós kocsi (régies), hordómű (régies)

megkarmol

ige
  • összekarmol, megmar, megkarcol, megkapar, karcolást ejt (választékos), elkörmöz (tájnyelvi), megcsikor (tájnyelvi), megkarimzsál (tájnyelvi), megkörmöz (tájnyelvi), megkörmöl (tájnyelvi)

nyelvlecke

főnév
  • nyelvóra