hétrét szinonimái

határozószó
  • földig, mélyen

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szólam

főnév
  • frázis, bombaszt (választékos), fordulat, kitétel, szóvirág, klisé, közhely
  • (régies): szólás, szólásmondás

forgalmas

melléknév
  • népes, frekventált, sűrűn látogatott, közkedvelt
  • eleven, élénk, nyüzsgő, mozgalmas
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hétrét szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

határozat

főnév
  • döntés, utasítás, rendelkezés, végzet (régies), rendelet, szabály, törvény, ítélet, végzés, rezolúció (régies), verdikt (régies), dekrétum, deliberátum (idegen), decízió (idegen), határozmány (régies)

gombozik

ige
  • gombfocizik

garantál

ige
  • jótáll, szavatol, kezeskedik, garanciát vállal, garantíroz (idegen), biztosít

felvég

főnév
  • faluvég, faluszél, felszeg (tájnyelvi), gyepsor (tájnyelvi), kertek alja

hegyes1

melléknév
  • dombos, lankás

hűtő

főnév
  • frizsider, hűtőgép, hűtőszekrény, jégszekrény (régies)
  • fagyasztó, fagyasztóláda
  • hűtőpult, hűtővitrin
  • légkondicionáló, légkondi (bizalmas)

ragad

ige
  • tapad, rátapad, hozzáragad, enyved (régies), beleakad, megakad
  • csügg, csimpaszkodik, ráakaszkodik, kötül (tájnyelvi), zargat (bizalmas), zaklat, tolakodik, tolakszik, erőszakoskodik, üldöz (bizalmas), nem tágít
  • rajtamarad, ráragad, egybeolvad, egyesül, hozzáfűződik, velejár, összeforr, összekapcsolódik
  • fertőz, megfertőz, inficiál (szaknyelvi), terjed, átterjed, ragályoz (régies)
  • (magával ragad): hat, elragad, megragad, hatalmába kerít, lenyűgöz, lebilincsel, gyönyörködtet, elbűvöl, elbájol (régies), megigéz
  • (magához ragad): rabol, elvesz, megszerez, megkaparint, zsákmányol, fosztogat, prédál (régies), koszmorít (tájnyelvi)

ezalatt

határozószó
  • időközben, eközben, ezenközben, közben, addig

esik

ige
  • hullik, zuhan, potyog, pottyan, huppan, cseppen, aláhull, roskad, omlik
  • elbukik, elesik, bukik, borul, csuklik, billen, leseggel (tájnyelvi), elvágódik, elhasal
  • (eső): hull, csepereg, eseget (tájnyelvi), szemerkél, csorog, paskol, csapdos, csapkod, verdes, vág, dobol, zuhog, szakad, záporoz Sz: úgy esik, mintha dézsából öntenék; úgy esik, mintha sajtárból öntenék; úgy esik, mintha csatornából öntenék; úgy esik, mintha cseberrel öntenék; megnyílnak az ég csatornái
  • beomlik, aláomlik, redőződik
  • (valakinek): rátámad, ráront
  • ráborul, átölel, átkarol
  • (valaminek): nekilát, nekifog, nekigyürkőzik
  • (szem, tekintet vkire): irányul, szegeződik
  • (valakibe): beleszeret, beleesik (szleng), belebolondul
  • ereszkedik, csökken, süllyed, gyengül, alábbszáll, lemegy, apad, romlik
  • kerül, jut
  • fekszik, elterül, található
  • történik, megesik, előfordul
  • keletkezik, létrejön

ciráda

főnév
  • díszítés, dísz, díszítmény, díszítőelem, ékítmény, cifrázat, cifraság, cirkalom (régies), cikornya
  • szóvirág, frázis, cikornya

fedőlap

főnév
  • fedél, borító, kötés, tábla
  • előlap, címlap

igazi II.

főnév
  • eszmény, eszménykép, ideál
  • jövendőbeli

járkál

ige
  • járdogál, ide-oda megy, jön-megy, jár-kel, kerül-fordul, sétál, sétálgat, mászkál, barangol, korzózik (bizalmas), ődöng, őgyeleg, ténfereg, sertepertél (bizalmas), császkál, bóklászik, kószál, bolyong, cselleng, csámborog, csavarog, csatangol, kóricál, grasszál (pejoratív), bócorog (tájnyelvi), gyüszmékel (tájnyelvi), tapotál (tájnyelvi), csalinkázik, lötyög (bizalmas), lütyög (tájnyelvi), sértifikál (tájnyelvi), buddog (tájnyelvi), kántat (tájnyelvi)
  • sürög-forog Sz: jár-kel, mint a bűnös lélek; jár, míg térdig kopik a lába; ődöng, mint a hathetes borjú; jár ki-be, mint a pitvarajtó

kovász

főnév
  • élesztő
  • csiriz
  • hajtóerő

kicsapódik

ige
  • kitárul, kivágódik, kinyílik, felpattan
  • kiválik, koagulál (idegen), elkülönül
  • (biztosíték): kiég
  • (gőz, füst, láng): kicsap

hevenyész

ige
  • (választékos): rögtönöz, improvizál, összeüt, összecsap, elsiet, összefércel, extemporál (idegen), gabalyít (tájnyelvi)

hasonló

melléknév
  • hasonlatos, hasonszőrű, hasonszerű (régies), hasonnemű (választékos), analóg (idegen), homológ (idegen), rokon, párhuzamos, paralel (idegen) Sz: mintha egy szájból köpték volna

hosszadalmas, hossza

melléknév
  • nyújtott, hosszan tartó, elhúzódó, maradandó, idült
  • terebentyős (tájnyelvi)
  • terjengős, vég nélküli, tartalmatlan, érdektelen, szószaporító, szószátyár, elnyújtott, zavaros, locsogó, nehézkes, körülményes, vontatott, embert próbáló, véget nem érő Sz: se vége, se hossza

kezdő II.

főnév
  • újonc, tanonc, tanítvány, inas, növendék, famulus (régies)

hírharang1

főnév
  • (pejoratív): szószatyor, pletykafészek, rémhírterjesztő, hírvivő, falu szája, szószátyár, hírmondó

görögkeleti

melléknév, főnév
  • pravoszláv, görög (bizalmas), óhitű, ortodox, orosz (tájnyelvi)

hullámtörő

főnév
  • hullámgát, móló

kibicsaklik

ige
  • megrándul, kificamodik, kicsuklik (tájnyelvi), kimegy, kifordul, kimarjul (tájnyelvi)
  • elakad, megbotlik