elzavar szinonimái

ige
  • elkerget, elűz, elüldöz, elijeszt, kiűz, kidob, elküld, elhesseget, elriaszt, elhajt (tájnyelvi), elrezzent (tájnyelvi), elzargat (tájnyelvi), (madarakat) szétrebbent, elmar, száműz, számkivet, számkiűz (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hurcolkodik

ige
  • cipekedik, vonszolkodik (régies), cühekedik (tájnyelvi)
  • költözik, költözködik, hordozkodik (tájnyelvi)

mindenütt

határozószó
  • mindenhol, széltében-hosszában, úton-útfélén, lépten-nyomon, jobbra-balra, világszerte, körös-körül, szerteszerint (régies), mindenfelé, akárhol Sz: a szélrózsa minden irányában; égen és földön; amerre csak a szem ellát
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elzavar szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elpityeredik

ige
  • könnybe lábad a szeme, elfutja szemét a könny, elcsempül a szája (tréfás), sírva fakad, elsírja magát, könnyekben tör ki, sír, könnyezik, könnyeket hullat, pityereg Sz: itatja az egereket (tréfás); eltörik a mécses

egyetemleges

melléknév
  • egyetemes, általános, univerzális, generális, átfogó, teljes, összes, egész, kiterjedt, világméretű, széles körű, messzeható, sokrétű, totális, ökumenikus, enciklopédikus

duruzsol

ige
  • mondogat, súg, suttog, pusmog, dürüzsöl (tájnyelvi)
  • búg, zsong
  • dorombol

cserge

főnév
  • (tájnyelvi): takaró, gyapjúpokróc, gyapjútakaró, lazsnak (régies)

eltol

ige
  • elmozdít, ellök, eltaszít, elnyom, félretol, elgördít
  • elhalaszt, (határidőt) kitol, elodáz, elnapol
  • (bizalmas): elhibáz, elront, elvét, elügyetlenkedik, elfuserál (bizalmas), elpuskáz (bizalmas), elpackáz (bizalmas), elszúr (bizalmas)

exportőr

főnév
  • exportáló, kiszállító

megszégyenít

ige
  • szégyenbe hoz, dehonesztál, szégyenkezésre késztet, megaláz, meggyaláz, leéget (bizalmas), lejárat, leforráz, kipellengérez, szégyenpadra ültet, megbélyegez, rápirít, lebecsmérel, gyaláz, bepiszkít, besároz, szidalmaz, kicikiz (szleng), arcáz (régies)
  • szégyent hoz (valakire), megcsúfol, csúffá tesz, nevetségessé tesz, blamál (idegen), blamíroz (idegen) Sz: pellengérre állít; ráadja a vizes inget
  • felülmúl, túltesz (valakin), túlszárnyal, lefőz (bizalmas), lepipál (bizalmas)

bolond I.

melléknév
  • őrült, gyengeelméjű, elmebeteg, elmebajos, tébolyult, eszelős, eszeveszett, eszement, zavart elméjű, féleszű, félkegyelmű, tébolyodott, agyalágyult, beszámíthatatlan, háborodott, hibbant, hülye, hígvelejű, agyatlan, ütődött (bizalmas), pszichopata (szaknyelvi), rögeszmés, mániás, bogaras, dilis, dilinyós (bizalmas), esztelen, eszetlen, eszeficamodott, együgyű, mafla, kótyagos, botor, badar, hóbortos, hőbörödött (tájnyelvi), idétlen, zagyva, kerge, csajbókos (tájnyelvi), kolontos (tájnyelvi), félcédulás, félnótás, félnadrág, flepnis (bizalmas), sügönye (bizalmas), rigolyás, kretén, flúgos (szleng), lökött (szleng), nyomott, nyomi (szleng), sügér, bohó (régies), füves (régies), golyós (szleng), balyóka (tájnyelvi), bódi (tájnyelvi), csába (tájnyelvi), csánbókos (tájnyelvi), csuba (tájnyelvi), dideli (tájnyelvi), kanyókás (tájnyelvi), bődült (tájnyelvi) Sz: Alföldön zarándokoskodik az esze; anyja hasában sem volt esze; baj van a káptalanban; beírták a bolondok könyvébe; bolond fáról puffant; bolondgombát evett; disznón keres gyapjút; elment a jó dolga; elszalasztotta az eszét; forgószél van a fejében; hat pénteken se jöhet eszére; hiányzik egy deszkája; hol okos, hol bolond; kivették a kerekét; kóvályog az esze; lágyára esett a sulyok; legelni küldte az eszét; Lipótmezőre való; lóg egy dongája; maszlagot evett; mind esze, mind mesze; mindig kuckóban ül, még sincs otthon; motoz van a fejében, mint a bolond birkának; nem talál útjára az esze; nem tud eszével számot vetni; nincs ki egészen; nincs ki húszra; nincs ki neki a kupa; nincsenek otthon nála; odahaza felejtette az eszét; olyan ember, aki a meszet issza meg tej fejében; olyan, mint aki az ablakfával elszaladt; olyan, mint akitől az Isten őrizzen; se tű, se cérna; visszára beszél
  • értelmetlen, meggondolatlan, hebehurgya, hebrencs (tájnyelvi)
  • (ötlet): képtelen, komikus, ésszerűtlen, fura, furcsa, különös, szokatlan, valószínűtlen, abszurd, groteszk

bírság

főnév
  • büntetés, pénzbírság, pénzbüntetés, pönálé (régies), homágium (régies), kötbér (szaknyelvi), bánatpénz, bírságpénz, büntetéspénz, kártérítés, megbírságolás, szankció

briganti

főnév
  • útonálló, rabló, betyár (régies), zsivány (régies), haramia, bandita, lator, gonosztevő, martalóc, gengszter, bűnöző
  • gazember, gazfickó, gézengúz, csibész, csirkefogó, lókötő, szélhámos, huligán, himpellér, aszfaltbetyár, imposztor (régies)

falióra

főnév
  • ingaóra, kakukkos óra

felmászik, fölmászik

ige
  • felkúszik, felhág, magasra hág, felkapaszkodik, felmegy, feljut, felemelkedik, fellép, felkamparodik (tájnyelvi)

hasonló

melléknév
  • hasonlatos, hasonszőrű, hasonszerű (régies), hasonnemű (választékos), analóg (idegen), homológ (idegen), rokon, párhuzamos, paralel (idegen) Sz: mintha egy szájból köpték volna

gázolás

főnév
  • taposás, tiprás, gyaloglás, lábalás, caflatás, cafogás (tájnyelvi), cankózás (tájnyelvi), copákolás (tájnyelvi)
  • baleset, közlekedési baleset, szerencsétlenség

emberfeletti, emberf

melléknév
  • rendkívüli, titáni, gigászi, gigantikus, heroikus, kolosszális (bizalmas), óriási, hatalmas, roppant
  • természetfölötti, felsőbbrendű, magasabbrendű
  • transzcendens

előszoba

főnév
  • várószoba, váró, előtér, belépő, bejárat, foyer (idegen), vestibulum (régies)

érzékletes

melléknév
  • szemléletes, festői, plasztikus (választékos)

füzér

főnév
  • koszorú, fonás, fonat, lánc, sor, girland, fentő (tájnyelvi)
  • nendszu (idegen), olvasó, rózsafüzér

enyhítő

melléknév
  • csökkentő, csillapító, mitigáló (idegen), kisebbítő, mérsékelő, könnyítő, mentő, segítő, orvosoló, nyugtató, analgetikus (szaknyelvi), narkotizáló (szaknyelvi)
  • eufemisztikus (idegen), szépítő

együtt

határozószó
  • együttesen, közösen, karöltve, vállvetve, egységesen, együttműködve, váll váll mellett, kéz a kézben, csapatosan, egyetemleg (régies), kollektíve (idegen), in corpore (idegen), szolidárisan, összekapcsolva, összevéve (tájnyelvi), egyesült erővel, egymás mellett, egyszersmind, egyszerre, szimultán, egyben (régies), egyvestében (tájnyelvi), édes kettesben

ésszerű

melléknév
  • logikus, célszerű, racionális, okszerű (választékos), következetes, indokolt, helyénvaló, praktikus, átgondolt, megfontolt, eszélyes (régies), értelmes, eszes, bölcs, helyes, józan, okos, alapos

gázbojler

főnév
  • gáz-vízmelegítő (szaknyelvi), vízmelegítő, átfolyó, melegvíztároló, autogejzír (régies), bojler