érint szinonimái

ige
  • hozzáér, tapint, illet, megérint, hozzányúl, súrol, horzsol, illeszt (tájnyelvi), pöccint
  • említ, céloz (valamire), megpendít, pedz
  • vonatkozik (valamire), tartozik (valakire), kihat (valamire), tangál (idegen), kapcsolódik (valamihez), befolyásol

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mimika

főnév
  • arcjáték, arckifejezés
  • némajáték

szereplő I.

melléknév
  • résztvevő, fellépő, közreműködő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a érint szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elvár

ige
  • igényel, igényt tart, igényt támaszt, követel, megkövetel, előír, megkíván (valakitől), számít (valamire)(valamiről)

elbúcsúztat

ige
  • elparentál (régies), végbúcsút mond, elénekel, elharangoz, elsirat, eltemet

egykorú

melléknév
  • egyidős, korabeli, kortárs, azonos korú, egybeli (tájnyelvi), egykorási (tájnyelvi), egyívású
  • egyidejű, jelenkori, szimultán, szinkrón (idegen), párhuzamos

csörög

ige
  • szól, zörög, berreg, csörömpöl, zakatol, csönget, csikorog
  • csobog, csörgedez
  • kelepel, cserreg-berreg (tájnyelvi), csörög-börög (tájnyelvi), barcag (tájnyelvi)
  • (bizalmas): telefonál, telcsizik (bizalmas)
  • (szleng): táncol, lötyög (bizalmas), pörög, ráz (szleng), riszál (szleng), zötyög (szleng)

ép

melléknév
  • csorbítatlan, hiánytalan, egész, csonkítatlan, felbontatlan, osztatlan, bántatlan, töretlen, sértetlen, hibátlan, érintetlen, intakt (szaknyelvi), integer (idegen), romlatlan, rontatlan (régies), vesztegetlen (régies)
  • egészséges, erőteljes, jó karban levő, jó állapotban levő, gyógyult
  • épkézláb, érthető, világos, hasznos, termékeny, életrevaló

fegyelmezett

melléknév
  • rendes, szófogadó, jólnevelt, összeszedett, rendezett, engedelmes, kötelességtudó

melléknév

főnév
  • adjectivum (szaknyelvi), mássalérthető (régies)
  • ragadványnév, becenév, gúnynév, csúfnév

búb

főnév
  • kinövés, kidudorodás, púp (tájnyelvi)
  • bóbita, tollbokréta, bugolya (régies)

bornemissza

melléknév
  • antialkoholista, vízivó, vízissza (régies), absztinens (választékos), önmegtartóztató, mértékletes, józan

célszerű

melléknév
  • célravezető, hasznos, használható, hasznavehető, alkalmas, alkalmazható, hatékony, gyakorlati, ajánlatos, előnyös, kedvező, jótékony, megvalósítható, keresztülvihető
  • hathatós, életrevaló, kifizetődő, gyakorlatias, praktikus, célirányos, megfelelő, opportúnus (idegen), helyénvaló, helyes, ésszerű, tanácsos, racionális, józan, elfogadható, járható, indokolt

félbeszakít

ige
  • félbeszakaszt, megszakít, megtör, megállít, közbeszól, beleszól, belevág (bizalmas), megakaszt, közbevet, interrumpál (idegen)
  • szüneteltet, abbahagy, felfüggeszt, szünetet tart, pihenőt tart

felvág, fölvág

ige
  • felvagdal, összevagdal, összevág, feldarabol, felaprít, felszel, felszeletel, felszabdal, feltrancsíroz (bizalmas), felszegdel (tájnyelvi)
  • felmetsz, felhasít, felnyit
  • feldob, felhajít, felcsap, fellódít
  • kérkedik, dicsekszik, nagyzol, henceg, hetvenkedik, hivalkodik, adja a bankot (szleng), anzágol (bizalmas), nagyképűsködik, fennül (tájnyelvi), büszkélkedik, páváskodik, háryjánoskodik

hellén

melléknév, főnév
  • görög

gőzgép

főnév
  • lokomobil (régies), mozdony (régies), tüzesgép (tájnyelvi)

erkölcs

főnév
  • morál, ethosz (idegen), erkölcsiség, erkölcsösség, móres (bizalmas), etika (szaknyelvi), erény, erényesség

eltűnik

ige
  • eltávozik, tovatűnik, sudamlik (régies), szétfoszlik, szertefoszlik, elenyészik, belevész (valamibe), nyoma vész, híre-hamva sincs, elvész a szeme elől (valakinek), köddé válik, semmivé válik, elpárolog (szleng), lelécel (bizalmas), felszívódik (szleng), felszivárog (szleng), elszivárog (szleng), kámfort játszik (szleng), kámforrá válik, elkámforog (tájnyelvi), elcsellen (tájnyelvi), földetlenné lesz (tájnyelvi) Sz: bottal üthetik a nyomát; csak hűlt helyét lelték; ég nyelte-e el, vagy a föld, nem tudni; egyszeriben oda lett; elenyészett, mint a füst; elment iszli-muszliba; eloszlik, mint a buborék; elpárolog, mint a kámfor; eltűnik, mint a szürke szamár a ködben; eltűnik, mint Petőfi a kukoricásban; huzatot kap; szőrén-lábán elvész; világgá ment, mint a tót asszony pulykája
  • elrejtőzik, elillan, sunnyog (szleng), koltászol (szleng)

fabuláz

ige
  • mesél, anekdotázik, adomázik
  • fecseg, locsog, csacsog, kotyog, lefetyel, cseveg, karattyol, trafikál (régies)
  • lódít, hazudik, füllent, tódít, hamukál (szleng)

gombház

főnév
  • gomblyuk
  • csecsebecse

érző

melléknév
  • érzékeny, fogékony
  • gyengéd, részvétteljes, szenzitív (szaknyelvi), érző szívű, mély érzésű, együtt érző, szerető, lágyszívű

élelmes

melléknév
  • szemfüles, szemes, találékony, leleményes, ötletes, elmés (választékos), életrevaló (választékos), élnivaló (régies), rátermett, talpraesett, belevaló (bizalmas), ügyes Sz: a jég hátán is megél; elél a kőszikla tetején is(bizalmas)

fáradalom

főnév
  • fáradság, fáradozás, vesződség, erőfeszítés, igénybevétel, strapa (bizalmas), viszontagság

görcsöl

ige
  • (tájnyelvi): csomóz, köt
  • csikar, görcsözik (tájnyelvi)