érdemjegy szinonimái

főnév
  • osztályzat, jegy, kalkulus (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vízmosás

főnév
  • vízomlás, árok, mélyedés, gödör, horhos (tájnyelvi), mélyút (tájnyelvi)

megemészt

ige
  • feldolgoz
  • leküzd, túljut (valamin), felemészt, felhasznál
  • elkölt (régies), fogyaszt (régies), elfogyaszt (régies)
  • elsajátít, megtanul, megért, magáévá tesz
  • (tűz): elhamvaszt, eléget
  • tönkretesz, elpusztít, megsemmisít
  • (tájnyelvi): elemészt, megöl, pusztít, megmérgez
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a érdemjegy szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eltöröl

ige
  • eltüntet, megsemmisít, felszámol, visszavon, hatálytalanít, érvénytelenít, deleál, likvidál, nullifikál (idegen), felmorzsol, leradíroz (szleng), elenyészt (régies)

elapad

ige
  • kiapad, kimerül, kiaszik, csökken, elfogy

egyetem

főnév
  • főiskola, univerzitás (régies), akadémia
  • (régies): közösség
  • (régies): mindenség, világmindenség, világ, világegyetem, univerzum

csoportosul

ige
  • gyülekezik, gyűlik, összeverődik, összesereglik, összecsődül, torlódik, zsúfolódik, tolong, tódul, tömörül, tömbül (tájnyelvi), csoprozik (tájnyelvi)

említ

ige
  • felemlít, megemlít, megjegyez, említést tesz, szóba hoz, szóvá tesz, előhoz, előhozakodik (valamivel), felhoz, előszámlál, érint (választékos), felvet, idéz, céloz, utal, hivatkozik, kitér, pedz

fátum

főnév
  • sors, végzet, eleve elrendelés, determináció (idegen), predesztináció (idegen)
  • balsors, balszerencse

megye

főnév
  • vármegye (régies), comitatus (régies)
  • (régies): határ, vidék
  • mezsgye (tájnyelvi)

bőregér

főnév
  • denevér, bőrmadár (tájnyelvi), szárnyasegér (tájnyelvi), tendenevér (régies), púpdenevér (régies), ciciegér (tájnyelvi), estilapatyika (tájnyelvi), tündelevény (régies)

bolygó I.

melléknév
  • bolyongó, bujdosó, tévelygő, csavargó, kalandozó, kalandor, barangoló, csatangoló, kóborló, kódorgó, hányt-vetett, száműzött, bolygatag (régies)

bűvös

melléknév
  • igéző, boszorkányos, varázslatos, varázsos, varázserejű, mágikus, csodával határos, hipnotikus, delejes (régies), magnetikus (régies), ördöngös
  • csodálatos, lenyűgöző, elbűvölő, bűbájos, vonzó, imádatra méltó, elragadó, bájos, kellemes

feketevasárnap

főnév
  • szenvedés vasárnapja, süketvasárnap (tájnyelvi)

féltékeny

melléknév
  • szerelemféltő, féltékonyos (tájnyelvi)

hazudós

melléknév
  • hazug, hazudozó, szavahihetetlen, link (szleng), ezredes (szleng), százados (szleng), háryjános, fillentő (régies), elegy-belegy (tájnyelvi) Sz: hozzászokott a cigány lovon nyargalni; sok eresztékje van a beszédének; rovásra hazudik; egy szava sem igaz

göböly

főnév
  • hizlalt ökör, hízómarha, sőre (tájnyelvi), csira (tájnyelvi)

erdőség

főnév
  • erdő, rengeteg, vadon, őserdő, szálerdő

eltelik

ige
  • jóllakik, belakik, eltöltőzik (tájnyelvi), elege van, megelégel, megcsömörlik
  • (idő): elmúlik, elröppen (választékos), elrepül, elfut, elszalad, lefolyik, eljár, leforog (régies)

extra

melléknév
  • soron kívüli, rendkívüli, különleges, különös, furcsa, sajátos
  • saját, külön
  • többlet, ráadás, pót

gézengúz

főnév
  • csibész, kópé, semmirekellő, csirkefogó, mákvirág, rosszcsont, lurkó, mihaszna, naplopó, betyár, zsivány (régies), selma (régies), huncut, imposztor (régies), pernahajder, sehonnai, kurittyoló (régies)

értelmez

ige
  • interpretál, magyaráz, megmagyaráz, megértet, kommentál, megvilágít, kifejt, tolmácsol, (Bibliát) exegetál (szaknyelvi), vesz (valaminek), felfog (valaminek)
  • meghatároz, definiál, leír

eldob

ige
  • elhajít, elvet, ellök, eltaszít, ellódít, elrepít, elpasszol (bizalmas), (labdát) átad, zamekol (szleng), elgór (tájnyelvi)
  • kidob, szemétre dob, kiselejtez, félredob, félrelök, kimustrál (bizalmas), kiszuperál (bizalmas), megszabadul (valamitől)
  • (valakit): otthagy, faképnél hagy, magára hagy, elpártol, kikosaraz, elutasít, megtagad(valaki mellett)

fakír

főnév
  • aszkéta, dervis, jógi
  • (jelzőként): érzéketlen, igénytelen
  • türelmes, tűrő

gondozott

melléknév
  • ápolt, rendes, rendezett, rendben tartott, takaros, tiszta, nett (bizalmas), jó karban levő