göböly szinonimái

főnév
  • hizlalt ökör, hízómarha, sőre (tájnyelvi), csira (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bamba

melléknév
  • ostoba, bárgyú, buta, együgyű, mamlasz, mafla, bumfordi, mulya, oktondi, élhetetlen, fajankó, tökfilkó, bugyuta, gügye (bizalmas), lüke (bizalmas), méla, nehézfejű, málé, málészájú, balga, szájtáti, szátyók (tájnyelvi), bámész (tájnyelvi), álmatag, táté (tájnyelvi), muszujka (tájnyelvi), bambószkodó (régies)
  • (arc, tekintet): kifejezéstelen, üres, tompa

belemelegszik

ige
  • belelendül, nekihevül, belejön, belemerül, nekilelkesedik, beleándorodik (tájnyelvi), beleízeledik (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a göböly szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

füvész

főnév
  • (régies): botanikus, növényész (régies)
  • füves, gyógyfüves ember, kuruzsló, javasasszony

félórás

melléknév
  • félórai, félórányi, harmincperces

felfogad, fölfogad

ige
  • alkalmaz, felbérel, megfogad, fölvesz, szolgálatba fogad, szegődtet (tájnyelvi), szerződtet, beszegődtet, foglalkoztat, helybesít (tájnyelvi), angazsál (régies)(bizalmas)
  • (tájnyelvi): megfogad, megígér

érdemrend

főnév
  • érdemérem, érem, rendjel, kitüntetés, ordó (régies), plecsni (pejoratív)

gerilla

főnév
  • partizán, népfelkelő

hajnali

melléknév
  • derengő, szürkületi, virradati, feslő, korai, reggeli, pitymalló, pirkadó, pirkadati

összeszárad

ige
  • megszárad, összesül, megaszalódik, összetöpörödik, összeaszik, összeaszalódik, összetöpped, összefonnyad, megfonnyad, összehúzódik, megráncosodik

elkapar

ige
  • (tájnyelvi, bizalmas): eltemet, elföldel, elás, elhantol, elkotor (régies)
  • elvermel

elfecsérel

ige
  • elveszteget, elpazarol, eltékozol, elpocsékol, elsinkófál (tájnyelvi), elherdál, elprédál, ellenszekál (tájnyelvi), elseremórál (tájnyelvi), elszór, elver, kidobál, kihány, nyakára hág, eljátszik, elkótyavetyél, szétforgácsol, fölapróz, eldorbézol, elcsesz (szleng)

belép

ige
  • bemegy, betoppan, befordul, benyit, betér, bebújik, betoppint (tájnyelvi), beserül (tájnyelvi)
  • beáll, munkába áll, szolgálatba lép
  • bekapcsolódik, betársul

elomlik

ige
  • szétomlik, szétmállik
  • (régies): összeesik, összerogy, összeroskad

halmoz

ige
  • összehord, felhalmoz, halomra gyűjt, tezaurál (szaknyelvi), kumulál (idegen)
  • eláraszt (valamivel)
  • tetéz, ont, ömleszt

helytelenít

ige
  • kifogásol, nehezményez, elítél, rossz néven vesz, rosszall, furcsáll, gáncsol, kivetnivalót talál, megbélyegez, inkriminál (régies), rekriminál (szaknyelvi), reprobál (szaknyelvi), elmarasztal, hibáztat, csepül, leszól

kétségtelen

melléknév
  • bizonyos, megcáfolhatatlan, kétségbevonhatatlan, tagadhatatlan, vitathatatlan, megdönthetetlen, biztos, csalhatatlan, nyilvánvaló, határozott, igazi, valóságos, világos, kézzelfogható, helytálló, tényleges, félreérthetetlen, egyértelmű, bebizonyított, kézenfekvő, szembetűnő, evidens, apodiktikus (szaknyelvi), inkontesztábilis (idegen), megkérdőjelezhetetlen, kivédhetetlen, magától értetődő, tuti (bizalmas) Sz: olyan igaz, mint a nap

iszik

ige
  • iddogál, iszogat, italozik, poharazik, kortyol, kortyant, kortyint, hörpint, húz, fogyaszt, hörpöl, felhajt, szlopál (szleng), csöll (tájnyelvi), hüböl (tájnyelvi)
  • lefetyel (állat)
  • alkoholizál, iszákoskodik, részegeskedik, kocsmázik, vedel, nyakal, poharazgat (bizalmas), locsolgatja a torkát (bizalmas), öblöget (szleng), kvaterkázik (régies), ürítgeti a poharat (bizalmas), tankol (szleng), piál (szleng), gyantáz (szleng), tütül (szleng), tütükél (szleng), tintázik (szleng), trinkel (szleng), lőtyöl (tájnyelvi), gödényezik (tájnyelvi) Sz: iszik, mint a gödény; jó huzata van; elissza az orrát a két szeme közül; nem a csizmába tölti a bort; borvirág a tulipánja; akkor látott vizet, amikor a bába megmosdatta; elinná az Isten köpönyegét is; gyakran látja a korsó fenekét; megy belé az ital, mint bőgőbe a húszas; lökd meg, bor buggyan belőle; abba a templomba jár, ahol poharakkal harangoznak
  • magába szív, magába fogad, élvez

gömböc

főnév
  • disznósajt, disznófősajt (tájnyelvi), pucor (tájnyelvi), pálanyja (tájnyelvi)
  • hurka, préshurka (tájnyelvi)
  • disznóhólyag
  • (jelzőként): dundi, köpcös, kövér, testes, korpulens (idegen)

fülzúgás

főnév
  • fülcsengés, bombus (szaknyelvi)

gyújtogat

ige
  • lelkesít, gerjeszt
  • tűzzel játszik, pirózik (szleng), cindlázik (tájnyelvi)

irattáska

főnév
  • aktatáska, irattáska, téka (idegen), diplomatatáska

gügyög

ige
  • gagyog, gőgicsél, dödög (tájnyelvi), gügyörög, gügyörészik, nyámmog, hebeg, rebeg, duruzsol, turbékol, mond

felsorolás, fölsorol

főnév
  • előszámlálás, számbavétel, felsorakoztatás, seregszemle, enumeráció (szaknyelvi), részletezés
  • jegyzék, gyűjtemény, lajstrom, lista, katalógus, litánia (idegen)

hadicsel

főnév
  • hadifurfang, hadifortély, stratagéma (régies)

istenadta

melléknév
  • veleszületett, természetes, mesterkéletlen, ősi, ösztönös, öröklött
  • (tehetség): kimagasló, kiváló, született
  • (föld): termékeny, áldott
  • (idő): boldog, mennyei
  • (személy): együgyű, jámbor, szánalmas, szegény