egyetem szinonimái

főnév
  • főiskola, univerzitás (régies), akadémia
  • (régies): közösség
  • (régies): mindenség, világmindenség, világ, világegyetem, univerzum

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

komplex

melléknév
  • bonyolult, körülményes, kusza, zavaros, körmönfont, szövevényes, összetett, többsíkú, sokoldalú, sokrétű, szerteágazó, tekervényes, fogas, csavaros, gondolkodtató, nehéz, komplikált

diplomamunka

főnév
  • szakdolgozat, disszertáció
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egyetem szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dönt

ige
  • billent, megbillent, fektet, támaszt
  • taszít, juttat, visz
  • borít, önt, folyat
  • határoz, elszánja magát (valamire), döntést hoz, ítélkezik, döntésre jut, állást foglal, választ, ítél, megítél, odaítél, kijelöl, rendelkezik, diszponál Sz: dűlőre viszi az ügyet; dűlőre jut; kenyértörésre viszi a dolgot; elveti a kockát (választékos); kimondja a végső szót

colstok

főnév
  • mérővessző, mérőpálca

cakk

főnév
  • fog, fogazás, csipkézés
  • (régies): hajhullám, hajfürt
  • cangli (tájnyelvi)

beszédhiba

főnév
  • beszédzavar

edzett

melléknév
  • megedzett, kemény, szilárd, erős, jó állóképességű, törhetetlen, robusztus, ellenálló, teherbíró, keménykötésű, kisportolt, szívós, trenírozott, tagbaszakadt, spártai
  • kipróbált, tapasztalt, hétpróbás, harcedzett, viharedzett
  • acélos, megkeményített, acélozott, nádolt (régies)

elhódít

ige
  • megszerez, elfoglal
  • megnyer, elcsábít, elszeret, lecsap a kezéről
  • kivív, elnyer

levél

főnév
  • (növényé): lapi (tájnyelvi), folium (idegen)
  • (régies): lap, papírlap
  • misszilis (szaknyelvi), episztola (szaknyelvi)
  • spárga (szleng)
  • irat, okmány, okirat
  • (nemesi): armális (idegen)
  • (tájnyelvi): tésztalap, kockametélt
  • (tájnyelvi): kártya, az ördög bibliája

átutazik

ige
  • átautózik, áthalad, átszel, keresztülutazik, átmegy

átél

ige
  • végigél, keresztülél, megtapasztal, végigszenved, átmegy (valamin), keresztülmegy (valamin), átesik
  • kiáll, átvészel, kibír, eltűr, elvisel
  • átérez, azonosul, beleéli magát

bántó

melléknév
  • kellemetlen, ízléstelen, fülsértő (hang), éles (hang), erős, vakító (fény), rikító (szín)
  • sértő, lealacsonyító, gúnyos, megalázó, kellemetlen, bosszantó, zavaró, visszataszító, visszatetsző, pimasz, udvariatlan, faragatlan, goromba, barátságtalan, maró, fullánkos (megjegyzés)

ellátatlan

melléknév
  • gondozatlan, elhanyagolt
  • (állás): üres, betöltetlen

eltöröl

ige
  • eltüntet, megsemmisít, felszámol, visszavon, hatálytalanít, érvénytelenít, deleál, likvidál, nullifikál (idegen), felmorzsol, leradíroz (szleng), elenyészt (régies)

futószalag

főnév
  • szállítószalag, szerelőszalag, járószalag, konvejer (idegen, szaknyelvi)

felfogad, fölfogad

ige
  • alkalmaz, felbérel, megfogad, fölvesz, szolgálatba fogad, szegődtet (tájnyelvi), szerződtet, beszegődtet, foglalkoztat, helybesít (tájnyelvi), angazsál (régies)(bizalmas)
  • (tájnyelvi): megfogad, megígér

egyezkedik

ige
  • tárgyal, tanácskozik, megbeszél, értekezik, alkudozik, paktál (régies), negociál (régies), egyezik (régies)

dominál

ige
  • többségben van, fölényben van, túlsúlyban van, ural, uralkodik
  • kimagaslik, kitűnik, kiválik, kiemelkedik
  • (régies): birtokol

elengedhetetlen

melléknév
  • fontos, lényeges, nélkülözhetetlen, szükséges, szükségszerű, mellőzhetetlen, elkerülhetetlen, létfontosságú, múlhatatlan (régies), kötelező, alapvető, fő-fő, releváns (szaknyelvi), sarkalatos (választékos) Sz: úgy kell, mint az oltárra a feszület

felcsavar, fölcsavar

ige
  • felcsavaroz, felsrófol (bizalmas), felerősít
  • felgöngyöl, felteker, feltekercsel, felgombolyít, felcsévéz, felmotollál, felkondorgat (tájnyelvi), felkondorít (tájnyelvi)
  • begyújt, felgyújt, bekapcsol, működésbe hoz

éhínség

főnév
  • éhezés, éhség, kiéhezettség, koplalás, böjt, böjtölés, nélkülözés, nyomor, nyomorgás, szegénység, szűkölködés, ínség, hét szűk esztendő

csánk

főnév
  • csüd, lábszár

elfogultság

főnév
  • részrehajlás, szubjektivitás (idegen), előítélet, megkülönböztetés, kivételezés, protekció, kedvezmény, prejudícium (szaknyelvi), előszeretet, majomszeretet (szleng)
  • (régies): elfogódottság, feszélyezettség, félénkség, kényszeredettség, zavar, megilletődöttség

felettébb, fölöttébb

határozószó
  • felette, fölötte, igen, nagyon, igencsak, túlságosan, nagymértékben, rendkívül, szerfelett, erősen, módfelett, különösen, különösképpen, roppantul, kifejezetten, borzasztóan