elvágódik szinonimái

ige
  • elesik, végigvágódik, elterül, elbukik, elvetődik, hanyatt esik, hanyatt vágódik, hasra vágódik, elhasal, elnyal (szleng), elzúg (bizalmas)
  • (vizsgán): megbukik, elzúg (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csintalan

melléknév
  • csintalankodó, pajkos, játékos, eleven, haszontalan, rakoncátlan, huncut, vásott, komisz, rossz, gézengúz, selma (régies), ármányozott (tájnyelvi), katlankulcsos (tájnyelvi) Sz: farkasgégén eresztett; nagyapja is ördög volt
  • pajkos, pajzán, kacér, szabados, kétértelmű, sikamlós, dévaj, pikáns

elámít

ige
  • megcsal, elaltat, hiteget, port hint, becsap, maszlagol, rászed, elbolondít, dupíroz (idegen), bolonddá tesz, megtéveszt, félrevezet, lóvá tesz, jégre visz, bevisz az erdőbe
  • ámulatba ejt, bámulatba ejt, megszédít (bizalmas), elkápráztat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elvágódik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

előreenged

ige
  • előrebocsát, előreereszt, előreküld

egybegyűjt

ige
  • összehív, egybehív, összeterel, összetoboroz, összevon, összecsődít, tömörít
  • összeszed, összegyűjt, összehord

drágalátos

melléknév
  • (régies): kedves, szeretett, drága, szeretetre méltó
  • dédelgetett, elkényeztetett
  • (pejoratív): haszontalan, gaz, hitvány, semmirekellő, alávaló

cselekvő

melléknév
  • tevékeny, tevékenykedő, ténykedő, tevőleges, tettre kész, tetterős, dolgos, alkotó, ható, teremtő, gyakorló, munkás, dolgozó, munkálkodó, működő, művelő, szorgalmas, igyekvő, buzgó, eleven, teljesítő, fáradozó, szolgáló, fáradhatatlan, iparkodó, törekvő, sürgölődő, nyüzsgő, fontoskodó, lendületes, robotoló, aktív, energikus, dinamikus

elszéled

ige
  • eloszlik, szétoszlik, szétszóródik, szétfut, szétszalad, szétmegy, szétrebben, elrebben (tájnyelvi), elszerteledik (tájnyelvi), elszivárog

etet

ige
  • táplál, étet (tájnyelvi), ellát, kosztol, élelmez, jóltart
  • szoptat
  • (állatot): takarmányoz, abrakol, legeltet, tart, hizlal
  • (szleng): félrevezet, becsap, áltat, ámít, hiteget, szédít (bizalmas), bolondít

megrezzen

ige
  • megrezdül, meginog, megrendül, zöttyen, zökken, döccen, vibrál, megrázkódik, összerezzen, megrándul
  • megijed, megriad, megrebben, megrisszankodik (tájnyelvi)

bódé

főnév
  • házikó, kunyhó, hajlék, butka (tájnyelvi), putri
  • őrbódé
  • áruda, stand, elárusító hely, pavilon

bezupál

ige
  • továbbszolgál, bezupázik (tájnyelvi)

bödön

főnév
  • tartály, kanna, puttony, veder, bodonka (tájnyelvi)

fabuláz

ige
  • mesél, anekdotázik, adomázik
  • fecseg, locsog, csacsog, kotyog, lefetyel, cseveg, karattyol, trafikál (régies)
  • lódít, hazudik, füllent, tódít, hamukál (szleng)

felismerés, fölismer

főnév
  • azonosítás, ráismerés, megismerés, agnoszkálás (idegen), identifikálás (idegen), identifikáció (idegen)
  • percepció (idegen)
  • érzékelés, észlelés
  • észrevétel, meglátás, megállapítás
  • megoldás, felfedezés

harcmező

főnév
  • csatamező, csatatér, harctér, front, hadszíntér, küzdőtér, küzdhely (régies), ütközethely (régies), vérmező (régies), csatasík (régies), vívótér (régies)

galeri

főnév
  • huligánbanda, banda, brancs (bizalmas), kompánia, bagázs (bizalmas), jónép (szleng)

elvált1

melléknév
  • különvált, különélő

előkelő II.

főnév
  • előkelőség, notabilitás

erőpróba

főnév
  • mérkőzés, viadal, vetélkedés, versengés, verseny, ujjhúzás

független

melléknév
  • szabad, szabadelvű, önrendelkezésű, autonóm (idegen), korlátozatlan, szuverén
  • eredeti, önálló, különálló, independens (idegen)
  • (régies): ellenzéki, pártonkívüli
  • nőtlen, hajadon, egyedülálló

émelyeg

ige
  • háborog, kevereg (tájnyelvi), kavarog (tájnyelvi)
  • émelyedik, felfordul a gyomra, felkavarodik a gyomra, hányingere van, undorodik

egyfelől

határozószó
  • egyik irányból, egy irányból
  • egyrészt, egyoldalúlag

esetenként

határozószó
  • ritkán, néha, néha-néha, olykor-olykor, hellyel-közzel, időnként, időközönként, időről időre, hébe-hóba, hébe-korba, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, nagy ritkán, alkalmilag, alkalomadtán, kivételesen, nagy néha, néhanapján, közben-korban (tájnyelvi), hébe-közbe (tájnyelvi)

gabonafélék

főnév
  • cereáliák (szaknyelvi), szemes termény, gabonanemű, gabonanövények, kalászosok, lisztesmagvúak