genetikus szinonimái

melléknév
  • keletkezési, fejlődési
  • származási, öröklési, öröklött
  • (módszer): származtató, eredeztető, oknyomozó, történeti

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

alapkő

főnév
  • talpkő, fenékkő (régies), fundamentum (régies)

durcáskodik

ige
  • duzzog, truccol (bizalmas), dacoskodik, ellenkezik, dacol, morcoskodik, pintyerget (tájnyelvi), durmoskodik (tájnyelvi), neheztel, felhúzza az orrát
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a genetikus szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

frekvencia

főnév
  • (szaknyelvi): rezgésszám, hullámhossz, periódusszám
  • pulzusszám (szaknyelvi)
  • (szaknyelvi): sűrűség

felháborító, fölhábo

melléknév
  • megdöbbentő, megrendítő, gyalázatos, szégyenletes, szégyenteljes, botrányos, megbotránkoztató, vérlázító, vérforraló, égbekiáltó, tűrhetetlen, kibírhatatlan, elviselhetetlen, borzasztó, kiállhatatlan, utálatos, förtelmes

fékevesztett

melléknév
  • féktelen, zabolátlan, duhaj, gátlástalan, gáttalan, fegyelmezetlen, rakoncátlan, elvadult, szilaj, vad, nekibőszült, ellenállhatatlan, eszeveszett, tomboló, viharos, túláradó, őrült

emberül

határozószó
  • derekasan, becsületesen, tisztességesen

gabonafélék

főnév
  • cereáliák (szaknyelvi), szemes termény, gabonanemű, gabonanövények, kalászosok, lisztesmagvúak

gyűjtőív

főnév
  • körív, kollekta (régies)

őrült II.

főnév
  • elmebeteg, bolond
  • megszállottja (valaminek), bolondja (valaminek)

elfed

ige
  • eltakar, betakar, beborít, elrejt, elleplez, álcáz, beburkol, lefátyoloz, elhomályosít, elsötétít, beárnyékol, belep

elcsap

ige
  • (régies): elvág, levág
  • elsuhan, elzúg
  • kidob, elbocsát, destituál (idegen), meneszt, elküld, elmozdít, letesz, felment, fölmond, kirúg, szélnek ereszt
  • (régies): elűz, elkerget, elzavar
  • (tájnyelvi): (jószágot) szabadjára enged, legelőre terel, kicsap
  • (gyomrot): elront
  • (pénzt): elver, elkölt

beigazol

ige
  • igazol, bebizonyít

ellágyul

ige
  • megolvad, megpuhul, meglágyul
  • elérzékenyül, meghatódik, megindul, megilletődik

háj

főnév
  • zsírpárna, zsír
  • kövérség, elhízottság
  • szalonna

havazás

főnév
  • hóesés, hószakadás, hóhullás, hószitálás, hószállingózás, hózápor, hózivatar, hóvihar, hóförgeteg, hó
  • hóakadály

kérdőív

főnév
  • űrlap, kérdőlap, blanketta (idegen)

internál

ige
  • büntetőtáborba vitet, elkülönít, kitelepít, áttelepít, száműz

geológia

főnév
  • (szaknyelvi): földtan

főnök

főnév
  • vezető, elöljáró, vezér, parancsnok, főmufti (tréfás), feljebbvaló, följebbvaló, felettes, fölöttes, öreg (bizalmas), gazda (bizalmas), principális (régies), góré (szleng), bossz (szleng), fejes (szleng), nagyfőnök (szleng), atyaisten (tréfás), séf (szleng), nacsalnyik (szleng), hajcsár Sz: bika a csordában

gyarapít

ige
  • növel, nagyobbít, bővít, tágít, szélesít, mélyít
  • szaporít, sokasít
  • gazdagít, (hírnevet) öregbít, fejleszt, hozzáad, hozzátesz, kiegészít, erősít, fokoz
  • (tájnyelvi): hízik

inas I.

melléknév
  • rágós, porcogós, szálas, csimbókos (tájnyelvi)
  • szikár, agyondolgozott, izmos, szívós, eres
  • (régies): húsos, vastag
  • erős

gombol

ige
  • átbújtat, begombol
  • összekapcsol

felkér, fölkér

ige
  • megkér, felszólít, megkeres
  • meghív, invitál

gyógyul

ige
  • javul, lábadozik, felépül, füremedik (régies), üdül (régies), rendbe jön, vígaszik (tájnyelvi)
  • forrad, heged, varasodik
  • vigasztalódik, megnyugszik

ínséges

melléknév
  • nyomorúságos, nélkülöző, szűkös, szegény, szegényes, szűkölködő, sovány, katasztrófa sújtotta, siralmas, nyavalyás, szánalmas, szánandó, sanyarú, nyomorgó, éhenkórász, koldusbotra jutott