ebihal szinonimái

főnév
  • békalárva, békacenk (régies), békafi (régies), békaporonty (tájnyelvi), poronty (tájnyelvi), babaruska (tájnyelvi), ebilóca (tájnyelvi), halcsík (tájnyelvi), kutyahal (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

véglegesít

ige
  • állandósít, állandóvá tesz, stabilizál, rögzít, megerősít, fixál, bebiztosít, tutira csinál (szleng)
  • befejez, elkészít, lezár
  • kinevez

álmodozik

ige
  • álmodik, ábrándozik, mereng, révedez (választékos), álmokat sző, ábrándokat sző, álmokat kerget, képzelődik, fantáziál, tűnődik, a csillagokat számlálja, méláz (választékos), elandalodik (választékos)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ebihal szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dísz

főnév
  • díszítés, díszítmény, díszítőelem, ékítés, ékítmény, ék, ékesség, cifraság, cicoma, cafrang, cifra (régies), cikornya, ékjel (régies), ciráda, sallang, dekoráció, ornamens (idegen), ornamentika (szaknyelvi), pompa, dekórum (régies), ragyogvány (régies)
  • díszruha, gálaruha, gála, ünneplő ruha, ünneplő
  • dicsőség, kiválóság, büszkeség, becsület, dekórum (régies), színe-java

centrális

melléknév
  • központi, középső
  • fontos, lényeges, központi

bujt2

ige
  • bujtogat (valaki, valami ellen), izgat, lázít, biztat, nógat, loval, heccel, hergel, ingerel
  • (tüzet, szenvedélyt): szít, éleszt

bendő

főnév
  • (bizalmas): has, gyomor, pocak, poci (bizalmas), haskó (bizalmas), hasi (bizalmas), potroh (bizalmas)

drágalátos

melléknév
  • (régies): kedves, szeretett, drága, szeretetre méltó
  • dédelgetett, elkényeztetett
  • (pejoratív): haszontalan, gaz, hitvány, semmirekellő, alávaló

életkép

főnév
  • zsánerkép, genre (idegen)

lépdel

ige
  • lép, lépked, lépeget, lépik (tájnyelvi), jár, megy, ballag, ballagdál (tájnyelvi), battyog, slattyog (bizalmas), bandukol, baktat, cammog

átforrósodik

ige
  • áttüzesedik, áthevül, átmelegszik, felmelegedik, átmelegedik, átizzik, átfűlik (régies)

arrább

határozószó
  • arrébb, odább, odébb, távolabb

azonkívül

határozószó
  • továbbá, azonfelül, amellett, ráadásul, sőt még, még hozzá, mi több, tetejében, másfelől, mellékesen, valamint, egyébként, különben

elhasználódik

ige
  • elkopik, elvásik, tönkremegy, elromlik, elöregedik

elsiklik

ige
  • mellőz, elmellőz, elhanyagol, átsiklik (valami fölött)(valamivel)
  • (tájnyelvi): elcsúszik (tájnyelvi), elesik (tájnyelvi)

földi I.

melléknév
  • földlakó, evilági, terresztrikus (szaknyelvi), földünkhöz tartozó(idegen)
  • alacsony (növény), kúszó, földben termő
  • tapasztalható, átélhető, elérhető, reális
  • prózai, anyagias, fizikai, banális, köznapi, közönséges, földhözragadt
  • mulandó (élet), világi

feladó, föladó

főnév
  • küldő, címző, szállíttató, megbízó

éden

főnév
  • paradicsom, édenkert
  • boldogság, beteljesülés

diéta2

főnév
  • (régies): országgyűlés, parlament

elárul

ige
  • elhagy, cserbenhagy, megtagad, elad, elpártol
  • felad, feljelent, besúg, beárul, elvádol (tájnyelvi), beköp (szleng), vámliz (szleng), befúj (szleng), feldob (szleng)
  • elmond, elbeszél, továbbad, kifecseg, kikotyog (bizalmas), kikottyant, kibeszél, kiad, kiszolgáltat, kifitít (tájnyelvi)
  • árulkodik (valamiről), vall, mutat
  • (elárulja magát): elszólja magát, kimutatja a foga fehérét
  • (régies): elad, elárusít, pénzzé tesz

fegyelmi

főnév
  • büntetés, szankció, számonkérés, sedes (régies)

egyéniség

főnév
  • egyén, személy, személyiség, egyediség, individuum, énje (valakinek), szubjektum, karakter, lelki arculat, szellemi arculat
  • alkat, jellem
  • kvalitás, zseni, géniusz

címzetes

melléknév
  • tiszteletbeli, dísz-, tituláris (régies)

elég1

ige
  • megég, elhamvad, leég, ellángol, ellobban, elporlad, elszenesedik, a lángok martalékává válik (választékos), porrá ég, ellangal (tájnyelvi)

fékevesztett

melléknév
  • féktelen, zabolátlan, duhaj, gátlástalan, gáttalan, fegyelmezetlen, rakoncátlan, elvadult, szilaj, vad, nekibőszült, ellenállhatatlan, eszeveszett, tomboló, viharos, túláradó, őrült