ebihal szinonimái
főnév
- békalárva, békacenk (régies), békafi (régies), békaporonty (tájnyelvi), poronty (tájnyelvi), babaruska (tájnyelvi), ebilóca (tájnyelvi), halcsík (tájnyelvi), kutyahal (tájnyelvi)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
elengedhetetlen
melléknév
- fontos, lényeges, nélkülözhetetlen, szükséges, szükségszerű, mellőzhetetlen, elkerülhetetlen, létfontosságú, múlhatatlan (régies), kötelező, alapvető, fő-fő, releváns (szaknyelvi), sarkalatos (választékos) Sz: úgy kell, mint az oltárra a feszület
vonás
főnév
- vonal, vessző, ékezet
- strigula
- ecsetvonás, tollvonás
- tulajdonság, jellegzetesség, ismertetőjegy, ismérv, sajátosság, sajátság, jegy
- jellemvonás, beütés
dísz
főnév
- díszítés, díszítmény, díszítőelem, ékítés, ékítmény, ék, ékesség, cifraság, cicoma, cafrang, cifra (régies), cikornya, ékjel (régies), ciráda, sallang, dekoráció, ornamens (idegen), ornamentika (szaknyelvi), pompa, dekórum (régies), ragyogvány (régies)
- díszruha, gálaruha, gála, ünneplő ruha, ünneplő
- dicsőség, kiválóság, büszkeség, becsület, dekórum (régies), színe-java
bujt2
ige
- bujtogat (valaki, valami ellen), izgat, lázít, biztat, nógat, loval, heccel, hergel, ingerel
- (tüzet, szenvedélyt): szít, éleszt
bendő
főnév
- (bizalmas): has, gyomor, pocak, poci (bizalmas), haskó (bizalmas), hasi (bizalmas), potroh (bizalmas)
drágalátos
melléknév
- (régies): kedves, szeretett, drága, szeretetre méltó
- dédelgetett, elkényeztetett
- (pejoratív): haszontalan, gaz, hitvány, semmirekellő, alávaló
lépdel
ige
- lép, lépked, lépeget, lépik (tájnyelvi), jár, megy, ballag, ballagdál (tájnyelvi), battyog, slattyog (bizalmas), bandukol, baktat, cammog
átforrósodik
ige
- áttüzesedik, áthevül, átmelegszik, felmelegedik, átmelegedik, átizzik, átfűlik (régies)
azonkívül
határozószó
- továbbá, azonfelül, amellett, ráadásul, sőt még, még hozzá, mi több, tetejében, másfelől, mellékesen, valamint, egyébként, különben
elsiklik
ige
- mellőz, elmellőz, elhanyagol, átsiklik (valami fölött)(valamivel)
- (tájnyelvi): elcsúszik (tájnyelvi), elesik (tájnyelvi)
földi I.
melléknév
- földlakó, evilági, terresztrikus (szaknyelvi), földünkhöz tartozó(idegen)
- alacsony (növény), kúszó, földben termő
- tapasztalható, átélhető, elérhető, reális
- prózai, anyagias, fizikai, banális, köznapi, közönséges, földhözragadt
- mulandó (élet), világi
elárul
ige
- elhagy, cserbenhagy, megtagad, elad, elpártol
- felad, feljelent, besúg, beárul, elvádol (tájnyelvi), beköp (szleng), vámliz (szleng), befúj (szleng), feldob (szleng)
- elmond, elbeszél, továbbad, kifecseg, kikotyog (bizalmas), kikottyant, kibeszél, kiad, kiszolgáltat, kifitít (tájnyelvi)
- árulkodik (valamiről), vall, mutat
- (elárulja magát): elszólja magát, kimutatja a foga fehérét
- (régies): elad, elárusít, pénzzé tesz
egyéniség
főnév
- egyén, személy, személyiség, egyediség, individuum, énje (valakinek), szubjektum, karakter, lelki arculat, szellemi arculat
- alkat, jellem
- kvalitás, zseni, géniusz
elég1
ige
- megég, elhamvad, leég, ellángol, ellobban, elporlad, elszenesedik, a lángok martalékává válik (választékos), porrá ég, ellangal (tájnyelvi)
fékevesztett
melléknév
- féktelen, zabolátlan, duhaj, gátlástalan, gáttalan, fegyelmezetlen, rakoncátlan, elvadult, szilaj, vad, nekibőszült, ellenállhatatlan, eszeveszett, tomboló, viharos, túláradó, őrült