bizonyság szinonimái

főnév
  • bizonyíték, tanúbizonyság, bizonyító jel (régies), tanújel
  • (régies): bizonyságtétel, tanúság, tanúságtétel, tanúskodás, tanúvallomás, tanúbizonyság
  • bizonyosság, meggyőződés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

import

főnév
  • behozatal
  • meghonosítás, elterjesztés

minduntalan

határozószó
  • lépten-nyomon, gyakran, folyvást, folyton, folytonosan, folyton-folyvást, egyre-másra, furtonfurt (régies), derűre-borúra, sűrűn, mindegyre, váltig, unos-untalan, csak, mindig, egyre
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a bizonyság szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

besüt

ige
  • beéget, bebélyegez, megbélyegez, billogoz (szaknyelvi)
  • betűz, bevilágít, beragyog
  • (hajat): göndörít, bodorít, hullámosít, becsavar, lokniz (szaknyelvi), ondolál (szaknyelvi)

áthívat

ige
  • átszólít, átüzen, átkér, átkéret, átrendel, átparancsol

arrább

határozószó
  • arrébb, odább, odébb, távolabb

aggály

főnév
  • aggodalom, aggódás, fenntartás, szorongás, kétség, kétely
  • bizonytalanság, aggályoskodás, skrupulus

bezupál

ige
  • továbbszolgál, bezupázik (tájnyelvi)

bűvész

főnév
  • varázsló, mágus, szemfényvesztő, illuzionista, zsonglőr, boszorkánymester

kinyom

ige
  • kiprésel, kisajtol, kisotul (tájnyelvi), kifacsar, kiszorít, kicsavar
  • kitol, kidug, kinyújt, kilök
  • kijuttat, eltávolít, kitűr (tájnyelvi)
  • kinyomtat, sokszorosít

cikkely

főnév
  • törvénycikk, bekezdés, fejezet, szakasz, passzus (választékos), paragrafus, klauzula (szaknyelvi), artikulus (régies)
  • cikk, rész, szelet, gerezd
  • (valaminek): íze, porcikája, része

csonk

főnév
  • maradvány, maradék, vég, csutak (bizalmas)

énekkar

főnév
  • kórus, énekegyüttes, dalegyüttes, kar, dalkör (régies), dalárda, dalkar (régies), kántus (régies), kornyikar (bizalmas)

elcsügged

ige
  • reményét veszti, kedvét veszti, letör (bizalmas), elhagyja magát, elkedvetlenedik, elkeseredik, elszontyolodik, kétségbeesik, lehangolódik, elanyátlanodik, elkámpicsorodik, elkeskenyedik (bizalmas), lehervad (bizalmas), lelombozódik (szleng), lelankad Sz: fülét-farkát elereszti; letörik, mint a bili füle

biztonsági I.

melléknév
  • védő, óvó, védelmi, biztonságtechnikai

bérlemény

főnév
  • bérlakás
  • haszonbérlet, bérlet, árenda (régies)

brigádvezető

főnév
  • munkavezető, előmunkás, csoportvezető, brigadéros (tréfás)

elagyabugyál

ige
  • elver, elpáhol, megver, megadjusztál, eldönget, elkalapál (bizalmas), elnáspángol, eltángál, elpüföl, elcsépel, megbunyóz (szleng), laposra ver (bizalmas), kiporol, megrak, helybenhagy

bolhászkodik

ige
  • bolhászódik (tájnyelvi), bolházódik (tájnyelvi)
  • tesz-vesz, készülődik, pepecsel, tollászkodik

átszellemül

ige
  • elmerül, révületbe esik, átél, beleéli magát (valamibe), rajong, ábrándozik, álmodozik, felmagasztosul
  • (régies): meghal, elhuny, átszenderül

burkolódzik

ige
  • burkolja magát, takaródzik, betakaródzik
  • álcázza magát (valamivel)

elcsap

ige
  • (régies): elvág, levág
  • elsuhan, elzúg
  • kidob, elbocsát, destituál (idegen), meneszt, elküld, elmozdít, letesz, felment, fölmond, kirúg, szélnek ereszt
  • (régies): elűz, elkerget, elzavar
  • (tájnyelvi): (jószágot) szabadjára enged, legelőre terel, kicsap
  • (gyomrot): elront
  • (pénzt): elver, elkölt