fontoskodó szinonimái

melléknév
  • tudálékos, okoskodó, mindentudó (pejoratív), akadékoskodó, szőrszálhasogató, túlbuzgó, tolakodó, ügybuzgó, kotnyeles
  • nagyképű, önelégült, öntelt, önhitt, gőgös, beképzelt, elbizakodott, felfuvalkodott, pöffeszkedő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

összesereglik

ige
  • egybesereglik, csoportosul, összegyűlik, összejön, összeszalad, összecsődül, összetódul, gyülekezik, összeverődik

nekivág

ige
  • nekiindul, nekibódorodik (tájnyelvi), nekimegy
  • belefog, belevág, vállalkozik (valamire), nekifog, kezd, nekiugrik, merészel
  • nekiüt, nekicsap, odavág, hozzácsap, nekikoccan
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fontoskodó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

festészet

főnév
  • festés, festőművészet (választékos), piktúra (régies)

fabula

főnév
  • mese, állatmese, tanítómese

esőcsatorna

főnév
  • ereszcsatorna, csatornacső, csapadékcsatorna (szaknyelvi), csurgó (tájnyelvi)

előfeltétel

főnév
  • feltétel, követelmény, kívánalom, kikötés, megkötés, megkövetelés, elvárás, kiírás, korlátozás, megszorítás, fenntartás, sine qua non (idegen)

fogász

főnév
  • fogorvos, fogszakorvos, dentista (régies)
  • fogtechnikus

giccs

főnév
  • limonádé, hatásvadászó alkotás, érzelgősség

ó-láb

főnév
  • karikaláb, lőcsláb (tájnyelvi), görbe láb

egyenértékű

melléknév
  • megfelelő, azonos értékű, egyforma, egyenlő, hasonértékű, hozzáillő, identikus (idegen), egybevágó, egyenrangú, ekvivalens, egál (idegen), adekvát

duma

főnév
  • (szleng): beszéd, szöveg (szleng), szócséplés, szószaporítás, blabla (bizalmas), fecsegés, locsogás, halandzsa (bizalmas), hanta (szleng), hantázás, zöldség (bizalmas), társalgás, beszélgetés, terefere, traccs (bizalmas), vaker (szleng), rizsa (szleng), sóder (szleng), süketelés (szleng)

átver

ige
  • (szleng): becsap, rászed, félrevezet, megtéveszt, átejt (bizalmas), átvág, átráz (bizalmas), lóvá tesz, felültet (bizalmas), csőbe húz (szleng), bepaliz (bizalmas), beugrat, bolondját járatja (valakivel), megetet (szleng)

elállít

ige
  • megszüntet, megállít, megakaszt, feltartóztat, véget vet
  • lemondat, (szándékától) eltérít
  • (tájnyelvi): elszegődtet, beszervez, beszerez

görbület

főnév
  • kanyarulat, hajlat, tekervény, ívelés, hajlás, ív, könyök, domborulat, kurvatúra (idegen), kanyar, kígyózás, forduló, lekonyulás

hajóhinta

főnév
  • csónakhinta, bibuca (tájnyelvi)

kalapos

főnév
  • kalapkészítő, kalapcsináló (régies), süveggyártó (régies)
  • kalapüzlet, kalapkereskedés

hulladék

főnév
  • forgács, kaparék, törmelék, nyesedék, potyadék, salak, vakarék, eselék (tájnyelvi), metélék (régies), maradék, morzsa, morzsalék (régies)
  • szemét, selejt, ocsú, aljadék (régies)

fordulatos

melléknév
  • színes, változatos, kalandos, élénk, érdekes

fenyves

főnév
  • fenyőerdő, fenyves erdő, tűlevelű erdő, bojtos (tájnyelvi)

fűződik

ige
  • kapcsolódik, csatlakozik, csatolódik, társul
  • szorosabbá válik

hortyog

ige
  • horkol, durmol, fűrészel (bizalmas), húzza a lóbőrt (bizalmas), horputál (tájnyelvi), horsog (tájnyelvi), hörtyög (tájnyelvi), szuszog
  • alszik

földvezeték

főnév
  • földelés

fanatikus

melléknév
  • megszállott, fanatizált, rajongó, vakbuzgó, elvakult, mániákus, bigott
  • elszánt, vakmerő, szenvedélyes, féktelen, szertelen, szélsőséges, zabolátlan, vad

gazsulál

ige
  • hízeleg, dörgölődzik, dörgölőzik, törleszkedik, hajbókol, alázatoskodik, csúszik-mászik, nyal (szleng), nyalizik (bizalmas), pedálozik (szleng)

hörpint

ige
  • kortyol, kortyint, szürcsöl, iszogat, szörcsölget, szörpöl, szörpölget, hörpöl, iszik