ándung jelentése
bizalmas sejtelem, előérzet
bizalmas kedv, hajlandóság (vmihez)
német Ahnung ‘sejtelem’ ← ahnen ‘sejt’ (az ~ téves alak, mert az Ahndung jelentése ‘bosszú’)
További hasznos idegen szavak
orvosi bőrpír, nagyobb terjedelmű bőrelváltozás túlzott vérbőséggel
tudományos latin erythema ‘ua.’ ← görög erüthéma ‘pirulás’ ← erüthainó ‘pirosra fest’
kémia nitrogén-oxidokat tartalmazó, erősen mérgező (gáz bányákban)
tudományos latin nitrosus ‘ua.’, lásd még: nitro-
A ándung és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
orvosi rendelőintézet, járóbeteg-kezelő
tudományos latin polyclinica ‘ua.’, lásd még: poli- , klinika
kiejtése: szanktuárium
vallás szentély
latin , ‘ua.’ ← sanctus ‘szent’ ← sancire, sanctum ‘felavat, szentesít’
megjelölés, jelzés, jelentés
latin significatio ‘ua.’, lásd még: szignifikál
kikötés
szerződés, megállapodás
latin stipulatio ‘ua.’, lásd még: stipulál
orvosi spermiumölő
tudományos latin spermatocida ‘ua.’: lásd még: sperma | latin -cida ‘-ölő’ ← caedere, (ce)cidi ‘öl’
megállapít, észlel, tapasztal
német konstatieren ← francia constater ‘ua.’ ← latin constat ‘megáll, igaz, tudvalévő’ ← constare ‘fennáll, egybehangzik’, lásd még: konstans
biológia olyan elmélet, amely szerint az élővilág fejlődését külső és belső okok által irányított fizikai és kémiai törvényszerűségek szabják meg
görög nomosz ‘törvény’ | lásd még: genezis
irodalom megszemélyesítés
középkori latin personificatio ‘ua.’, lásd még: perszonifikál
jogtudomány tagosít, több darabból álló birtok helyett, csere útján, egy tagból álló birtokot jelöl ki
német kommassieren ‘ua.’: con- ‘együvé’ | massa ‘tömeg’
valóban
latin , ‘ua.’, lásd még: reális
kiejtése: dömivjerzs
fizikailag érintetlen, de erkölcsileg romlott fiatal lány
francia , ‘félszűz’: demi ← latin dimidius ‘fél’: di(s)- ‘félre’ | medius ‘közép’ | vierge ← latin virgo ‘szűz’