urbánus jelentése

  • városi, városias
  • művelt, kiművelt
  • irodalom a városi, polgári kultúrát képviselő alkotók jelzője Magyarországon a két világháború között, a "népies" írókkal szembeállítva
  • latin urbanus ‘városi’ ← urbs, urbis ‘város’

További hasznos idegen szavak

kolloidika

  • kémia kolloidkémia, a fizikai kémiának a kolloid rendszerekkel foglalkozó tudományterülete
  • magyar, lásd még: kolloid (a herald–heraldika és hasonló szópárok mintájára)

agónia

  • haldoklás, haláltusa, végküzdelem
  • görög agónia ‘küzdelem’ ← agón ‘verseny’ ← agó ‘űz, hajt’
A urbánus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

akromatózis

  • orvosi színhiány, festékhiány (bőrben, szőrzetben)
  • tudományos latin achromatosis ‘ua.’: görög akhrómatosz ‘színtelen’, lásd még: akromát | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

chloasma

kiejtése: kloazma
  • orvosi májfolt, sárgásbarna foltokból álló bőrelszíneződés
  • tudományos latin, ‘ua.’ ← görög khloaszma ‘zöldes elszíneződés’ ← khloadzó ‘kizöldül’ ← khloé ‘hajtás’

locumtenentiale

kiejtése: lokumtenenciále
  • történelem helytartótanács
  • latin (consilium) locumtenentiale ‘helytartói (tanács)’ ← locumtenentialis ‘helytartói’, lásd még: locumtenens

szenátus

  • történelem az előkelők államtanácsa az ókori Rómában
  • politika (egyes államokban) a kétkamarás parlament felsőháza
  • történelem szabad királyi városok tanácstestülete
  • latin senatus ‘ua.’, eredetileg ‘öregek tanácsa’ ← senex, senis ‘öreg’, lásd még: geruszia
  • lásd még: szenior

komplettírozó

  • összeszerelő üzemrész
  • lásd még: kompletál

pisztácia

  • növénytan mediterrán cserje
  • ennek olajos magvú termése
  • német Pistazielatin pistaciagörög pisztaképerzsa pisztáh ‘ua.’

homoiomeria

  • filozófia Anaxagorasz ógörög természetbölcselő felfogása, amely szerint az anyag hasonló elemi részekből épül fel
  • görög, ‘ua.’: homoiosz ‘hasonló’ | merosz ‘rész’

kasztigál

  • fenyít, büntet
  • ostoroz
  • latin castigare ‘fékez, fenyít, fedd’: castus ’tiszta, erényes’ | agere ‘hajt, ténykedik’
  • lásd még: incesztus, kaszt

fraktúr

  • nyomdászat nyomtatott gótbetűs írás (a görbületek helyén sarkos, tört vonalakkal)
  • német Fraktur ‘ua.’ ← latin fractura ‘törés’, lásd ott

halo-

  • (összetételek előtagjaként) sóval kapcsolatos, só-
  • görög halsz, halosz ‘só’

klimatológia

  • meteorológia éghajlattan, a klímával és az időjárási folyamatokkal foglalkozó tudomány
  • angol climatology ‘ua.’: lásd még: klíma, -lógia

exkréció

  • biológia nedvkiválasztás
  • latin excretio ‘ua.’ ← excernere, excretum ‘elkülönít’: ex- ‘ki, el’ | cernere ‘elválaszt’