urbanizál jelentése

  • városiasít, települést tervszerűen várossá fejleszt
  • + kiművel, csiszol
  • német urbanisieren ‘városiasít’, lásd még: urbánus

További hasznos idegen szavak

dorzálflexió

  • orvosi hátrahajlás
  • tudományos latin dorsalflexio ‘ua.’: lásd még: dorzális, flexió
A urbanizál és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

salabakter

  • begyöpösödött, agyalágyult vénember
  • + kopott, szakadt öreg könyv
  • német Schaarwachter ‘ódivatúan öltöző férfi, öreg könyv’, eredetileg ‘járőrkatona’: Schaar ‘sereg’ | Wachter ‘őr’

etnikus

  • népi, egy néppel kapcsolatos, hozzá tartozó
  • angol ethnicgörög ethnikosz ‘ua.’ ← ethnosz ‘nép’

retorta

  • kémia hevítésre és száraz lepárlásra való, hosszú és hajlított nyakú fémedény, lepárló, lombik
  • latin, ‘ua.’, tkp. ‘csavart, görbe (csövű)’ ← retorquere, retortum ‘visszacsavar’: re- ‘vissza’ | torquere ‘csavar, hajlít’

bibliobusz

  • könyvtártudomány autóbuszban berendezett és távoli kis helységeket rendszeresen felkereső mozgókönyvtár
  • lásd még: biblio-, busz

frigidaire

hipokinézia

  • orvosi csökkent mértékű izommozgás
  • tudományos latin hypokinesia ‘ua.’: görög hüpo ‘alatt, kevéssé’ | kinészisz ‘mozgás’ ← kineó ‘mozgat’

intencionalitás

  • filozófia az emberi tudatnak tárgyra irányultsága a fenomenológiában
  • német Intenzionalität ‘ua.’, lásd még: intencionális

misanthrop

akusztikus

  • fizika melléknév a hangzással vagy a hallással kapcsolatos
  • hangtani, hangzási, hangzásbeli
  • főnév az akusztika szakértője, tudósa
  • német akustisch ‘ua.’, lásd még: akusztika

dentelle

kiejtése: dantel
  • vert csipke
  • francia kicsinyítő képzős, ‘ua.’, tkp. ‘fogacska, fogazás’ ← dentlatin dens, dentis ‘fog’

fitoszociológia

kongruál

  • egybevág, összeillik, megfér
  • latin congruere ‘összefut, egybevág, egyezik’: con- ‘össze’ | (g)ruere ‘fut, siet’