proforma jelentése

  • nyelvtan olyan nyelvi elem, amely bizonyos helyzetben más elem helyett állhat, pl. a névmások
  • latin pro ‘helyett’ | lásd még: forma

További hasznos idegen szavak

improduktív

  • terméketlen, meddő, szaporátlan
  • közgazdaságtan nem termelő jellegű, nem közvetlenül hasznot hajtó (kiadás, munka)
  • közgazdaságtan a termelésben közvetlenül részt nem vevő (alkalmazott)
  • haszontalan, hiábavaló
  • német improduktivfrancia improductif ‘ua.’: latin in- ‘nem’ | lásd még: produktív

monopropellens

  • űrkutatás egykomponensű, a tüzelőanyagot és oxidálószert is tartalmazó folyékony rakéta-üzemanyag
  • angol monopropellent ‘ua.’: lásd még: mono- | propellent ‘előrehajtó’ ← propel ‘előrehajt’, lásd még: propeller
A proforma és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

bigenerikus

  • biológia két különböző nembe tartozó, kevert, korcs
  • tudományos latin bigenericus ‘ua.’: bi(s) ‘kétszer’ | genus, generis ‘nem’

parembolé

  • stilisztika gondolatalakzat, egy mondatba ékelt, hozzá csak lazán kapcsolódó másik mondat, pl. "Mert ő mindig is mondta – és ki tudhat erről nála többet? – hogy…"
  • görög, ‘közbevetés’ ← paremballó ‘közbevet, beiktat’: para- ‘mellé, közbe’ | emballó ‘bedob’: en- ‘bele’ | balló ‘dob’

skrofulózis

  • orvosi görvélykór, a nyaki nyirokmirigyek kóros megduzzadása
  • tudományos latin scrofulosis ‘ua.’: lásd még: skrofula | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

szkopolamin

  • orvosi az ingerlékenységet csillapító, nyugtató hatású növényi alkaloid
  • angol scopolamin ‘ua.’: Scopoli olasz természettudós nevéből | lásd még: amin

formalitás

  • alakiság, külsőség
  • eljárás
  • szokás, illendőség, szertartás
  • német Formalität ‘ua.’, lásd még: formális

anatexis

  • geológia szilárd kőzetek újraolvadása és magmává válása a föld nagy mélységeiben
  • görög anatéxisz ‘olvadás’ ← anatékó ‘felolvaszt’: ana- ‘fel, újra, vissza’ | tékó ‘olvaszt’

szimbólum

  • jelkép
  • irodalom elvont gondolattartalmat megtestesítő (szó)kép
  • + vallás hitvallás, egy adott vallás hittételeinek foglalata
  • latin symbolumgörög szümbolon ‘jel, jósjel, jelrendszer’ ← szümballó ‘egybevet, szembeállít’: szün- ‘össze’ | balló ‘dob’

okcidentális

  • nyugati
  • német okzidentalfrancia occidental ‘ua.’ ← latin occidens ‘nyugat’ ← occidere, tkp. ob-cidere ‘leesik, lemegy’: ob- ‘le, el’ | cadere ‘esik’
  • lásd még: kázus, occidental, okkázió

polikrómia

  • sokszínűség
  • német Polychromie ‘ua.’, lásd még: polikróm

repudiál

  • hevesen viszautasít
  • eltaszít magától (valakit)
  • latin repudiare, repudiatum ‘elutasít, elvet, eltaszít’ ← repudium ‘feleség eltaszítása, válás’: re- ‘vissza’ | pudet ‘szégyell, szégyenkezik’

antológia

  • irodalom versgyűjtemény, szemelvénygyűjtemény
  • tudomány szöveggyűjtemény, válogatás, összeállítás
  • latin, ← görög anthologia ‘ua.’, tkp. ‘virággyűjtemény’ ← anthologeó ‘virágot szed’: anthosz ‘virág’ | legó ‘gyűjt, olvas’

eth-

  • lásd még: et-

italikus

  • történelem az ókori Itáliában élt, latin vagy vele rokon nyelvet beszélt népek (latinok, szabinok, oszkok, umberek stb.) összefoglaló neve
  • latin Italicusgörög Italikosz ‘itáliai’ ← Italia ← óitáliai (oszk) Viteliu (?) ‘borjak földje’