tádzsik jelentése

  • néprajz iráni nyelvű közép-ázsiai nép
  • türk, ‘ua.’ ← középperzsa tácsik ‘mohamedán vallású perzsa’

További hasznos idegen szavak

oxid

  • kémia vegyi elemnek oxigénnel alkotott vegyülete
  • német Oxydfrancia oxyde ‘ua.’, lásd még: oxigén

reklináció

  • orvosi hátrahajlás (gerincé)
  • tudományos latin reclinatio ‘ua.’ ← reclinare ‘hátrahajlik: latin re- ‘újra, vissza’ | clinare ‘hajlik’ ← görög klinó ‘ua.’
A tádzsik és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

szuperszenzíbilis

extraparlamantáris

szikkatív

  • szárító anyag
  • német Sikkativ ‘ua.’ ← latin siccare, siccatum ‘szárít’ ← siccus ‘száraz’
  • lásd még: szekál

binary digit

kiejtése: bájneri didzsit
  • számítástechnika a kettes alapú számrendszer egy számjegye, vagy 0, vagy 1
  • angol, ‘ua.’, lásd még: bináris, digit

hipocentrum

  • geológia a földrengés fészke, kiindulási pontja a föld mélyében
  • német Hypozentrum ‘ua.’: görög hüpo ‘alatt’ | lásd még: centrum

apoaszter

  • csillagászat egy természetes égitest körül keringő másik test pályájának az illető égitesttől legtávolabbi pontja
  • tudományos latin apoaster ‘ua.’: görög apo- ‘el’ | asztér ‘csillag’

corregidor

kiejtése: korrehhidor
  • történelem királyi megbízott, városok közigazgatási és igazságszolgáltatási jogkörrel felruházott irányítója Spanyolországban és a spanyol gyarmatokon
  • spanyol, ‘ua.’, tkp. ‘rendteremtő’ ← corregirlatin corrigere ‘kijavít, helyrehoz’, lásd még: korrigál

sztereoizoméria

  • kémia térbeli izoméria, az a jelenség, hogy egy vegyület két azonos összetételű és szerkezetű változata is különbözhet fizikai és kémiai tulajdonságaiban, ha eltérő az atomok térbeli elhelyezkedése
  • tudományos latin stereoisomeria ‘ua.’, lásd még: sztereoizomer

autokatalepszia

  • biológia holtnak tettetés, számos állatfaj ismert védekezési módja ellenségei ellen
  • lásd még: auto-, katalepszia

mineralógus

  • tudomány az ásványtan tudósa, ásványkutató
  • magyar, lásd még: mineralógia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

skrofulózis

  • orvosi görvélykór, a nyaki nyirokmirigyek kóros megduzzadása
  • tudományos latin scrofulosis ‘ua.’: lásd még: skrofula | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

speleológia

  • geológia a barlangokkal és kialakulásukkal foglalkozó tudomány, barlangtan
  • német Speläologie ‘ua.’: görög szpelaion ‘barlang’ | lásd még: -lógia

metikulózus

  • aggályosan pontos, túlzottan lelkiismeretes
  • latin meticulosus ‘ félénk, aggályoskodó’ ← metus ‘félelem’ ← metuere ‘fél’

paleocén

  • geológia a földtörténeti újkor harmadidőszakának legrégibb szakasza
  • német Paläozänlatin palaeocaenum ‘ua.’, tkp. ‘az új kor régi szakasza’: lásd még: paleo- | görög kainosz ‘új’