szépia jelentése
állattan tintahal, lábasfejű tengeri állat, amely védekezésül festékanyagot bocsát a vízbe
művészet barnásvörös festék, eredetileg a tintahal váladéka
latin sepia ← görög szépia ‘ua.’ ← szépó ‘megront, rothaszt (váladékával)’, lásd még: szepszis
További hasznos idegen szavak
cirkuszi egyensúlyozó művész, kötéltáncos
francia équilibriste ‘ua.’ ← latin aequilibrium ‘egyensúly’: lásd még: ekvi- | latin libra ‘kétkarú mérleg’
történelem az ókori görög és római civilizáció tárgyi emlékeit kutató régészeti irányzat
latin classica archeologia ‘ua.’, lásd még: klasszikus , archeológia
A szépia és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
matematika negyedrendű görbe, fekvő nyolcas, a végtelen matematikai jele
német Lemniskate ‘ua.’ ← latin lemniscatus ‘szalagcsokorral ékes’ ← görög lémniszkosz ‘gyapjúszalag’ ← lémnosz ‘gyapjú’
kiejtése: in floribusz
élte virágában, legjobb állapotában
latin , ‘ua.’: in ‘-ban’ | flos, floris ‘virág’
kiejtése: dikjú
számítástechnika kettős végű sor a várakozási sorszerkezetben
angol , ‘ua.’: d(ouble) e(nded) que(ue) ‘kettős végű sor’: double lásd még: dupla | end ‘vég’ | queue ‘sorban állók sora’ ← francia queu ‘ua.’, tkp. ‘farok’ ← latin cauda ‘ua.’
sport lépésszámláló (futóknak)
német Podometer ‘ua.’: görög pusz, podosz ‘láb’ | metreó ‘mér’
kiejtése: pjesz
darab
zene zenedarab, zenemű
francia , ← ófrancia piece ← népi latin *pettia ‘ua.’ ← (?) kelta (pl. walesi peth ‘dolog’, breton pez ‘darab’)
orvosi szívbaj, szívbántalom
tudományos latin cardiopathia ‘ua.’: lásd még: kardio- | pathosz ‘szenvedés, betegség’ ← paszkhó ‘szenved’
kötekedő alak, garázda
német Krakeeler ‘ua.’ ← Krakeel ‘lármás veszekedés, kötekedés’ ← (?) olasz gargagliata ‘lárma, kavarodás’
növénytan örökzöld dísznövény
növénytan étkezési spárga
latin asparagus ← görög aszparagosz ‘fiatal hajtás, spárga (mint főzeléknövény)’ ← szpargaó ‘nedvektől duzzad, nő, tenyészik’
kölcsönviszonyban álló, kölcsönösen megfelelő
egymással összefüggő
német , ‘ua.’, lásd még: korreláció