rizikó jelentése

  • kockázat, kockáztatás, bizonytalanság
  • német Risikoolasz risico ‘ua.’ ← risicare ‘veszélyt vállal’, eredetileg ‘meredek szirtet körülhajóz’ ← (?) spanyol risco ‘levágott, meredek szirt’ ← latin resecare ‘levág’, lásd még: reszekál

További hasznos idegen szavak

defilíroz

  • katonai (alakulat) díszmenetben elvonul, felvonul (zászló vagy szemlét tartó magas rangú személy előtt)
  • német defilierenfrancia défiler ‘ua.’: de- ‘le, el’ | file ‘katonák sora, menetalakzat’ ← latin filum ‘fonal’

lokalizál

  • helyhez köt
  • határt szab, elszigetel, megfékez (tüzet, járványt)
  • tudomány (valaminek a) helyét megállapítja
  • német lokalisierenfrancia localiser ‘ua.’, lásd még: lokális
A rizikó és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

capitularis

kiejtése: kapituláris
  • vallás káptalani, a káptalanra tartozó
  • latin, ‘ua.’ lásd még: capitulum

szociolingvisztika

  • nyelvtan az egyén társadalmi helyzetének és nyelvhasználatának kapcsolatát kutató tudományág
  • angol sociolinguistics ‘ua.’, lásd még: szocio-, lingvisztika

profilaktikus

  • orvosi kórmegelőző, betegség vagy baj megelőzésére irányuló
  • tudományos latin prophylacticus ‘ua.’, lásd még: profilaxis

koloriméter

  • kémia kolorimetriai vizsgálatokra szolgáló berendezés
  • angol colorimeter ‘ua.’, lásd még: kolorimetria

adminisztrátor

  • kormányzó, ügyintéző, ügykezelő
  • vallás katolikus egyházmegye ideiglenes vezetője
  • történelem az ellenzéki megyékbe kirendelt császári biztos (1844–1847)
  • latin administrator ‘tanácsadó, segítő’, lásd még: adminisztrál

romantika

  • 19. századi irodalmi, művészeti irányzat, amely az érzelmek, a képzelet és az egyén szabadságát hirdette, és a klasszikus formák felbontására, újak teremtésére törekedett
  • átvitt értelemben kalandvágy, regényesség, érzelmesség, álmodozás, rajongás
  • német Romantik ‘ua.’ ← francia romantique ‘regényes, romantikus’, lásd még: román3

camisard

kiejtése: kamizár
  • történelem 18. századi dél-francia parasztfelkelés résztvevője
  • francia, ‘ua.’: ← provanszál camisa ‘ing’ (éjjeli támadásokon fehér ingükről ismerték fel egymást) ← népi latin camisia ‘ua.’ ← ? | -ard (mozgalomhoz tartozóra utaló toldalék)
  • lásd még: chemisette

internalizáció

  • lélektan az a folyamat, amelynek során az egyén magáévá teszi a társadalmi normákat, és belső meggyőződésből követi őket
  • német Internalisation ‘ua.’ ← késő latin internalislatin internus ‘belső’ ← intra ‘belül’

pincetta

  • csipesz, csíptető
  • német Pinzettefrancia pincette ‘ua.’ ← pincer ‘csíp’: népi latin *pinctiare ‘ua.’ ← punctuare ‘pontoz’, lásd még: punktum Χ *piccare ‘szúr’, lásd még: pika

libertás

  • történelem II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején vert rézpénz
  • latin libertas ‘szabadság’ ← liber ‘szabad’ (a pénz feliratáról: Pro patria et libertate ‘A hazáért és a szabadságért’)
  • lásd még: liberális

fríz

1
  • főnév a holland, német és dán partvidék szigetein élő germán nép tagja, e nép nyelve
  • melléknév e néphez tartozó, vele kapcsolatos
  • latin többes szám Frisii vagy német többes szám Friese ‘fríz(ek)’ ← (?) fríz frisle ‘hajfürtök’

korrózió

  • kémia vegyi roncsolás fém felületen
  • geológia kőzetek mállása vegyi hatásra
  • tudományos latin corrosio ‘ua.’, lásd még: korrodál

szkatofília

  • orvosi beteges vonzódás a szennyeshez, undorítóhoz
  • tudományos latin scatophilia ‘ua.’: görög szkór, szkatosz ‘trágya, ürülék’ | philó ‘kedvel’

ballada

  • irodalom drámai és elbeszélő elemeket tartalmazó kisepikai verses műfaj
  • irodalom három hosszabb strófából és ajánlásból álló, kötött rímszerkezetű lírai versforma
  • zene romantikus zenedarab
  • német Balladefrancia ballade és angol ballad ‘ua.’ ← provanszál balada ‘tánc, táncdal’ ← középkori latin ballare ‘táncol’, lásd még: balett

holo-

  • (tudományos szóösszetételek előtagjaként) egész, teljes, egészen
  • görög holosz ‘egész’, holósz ‘egészen’