respektábilis jelentése
tiszteletre méltó, tekintélyes
latin respectabilis ‘ua.’, lásd még: respektál
További hasznos idegen szavak
A respektábilis és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
kiejtése: manusz mortua
jogtudomány holtkéz, törvényi okokból eladhatatlan vagy kisajátíthatatlan birtoklatin , ‘ua.’: manus ‘kéz’ | mortuus ‘halott’ ← mori, mortuus ‘meghal’lásd még: manuális
építészet oszlopokat összekötő főgerenda, oszlopkoszorúangol architrave ← olasz architrave ‘ua.’ lásd még: archi- | latin trabs, trabis ‘gerenda’
történelem mindama szolgálatok és szolgáltatások összefoglaló neve, amelyekkel a hűbéres tartozott a hűbérúrnaklatin , ‘segítség, támogatás’, tkp. aug-silium ‘segítség, segédcsapatok’ ← augere ‘növel, gyarapít’
orvosi degeneratív csontosodási zavar a gyermekkorbantudományos latin osteochondrosis ‘ua.’, lásd még: oszteo- , kondrózis
telekkönyvi
+ 1600 négyszögöl területű (hold)
német katastral ← francia cadastrale ‘ua.’, lásd még: kataszter
kiejtése: laszalleanizmus
politika a szocializmus és a munkásmozgalom korai elmélete a 19. század derekánmegalkotója, a német Ferdinande Lassalle nevéből | lásd még: -izmus
kiejtése: ooforum
anatómia petefészektudományos latin , ‘ua.’, tkp. ‘petehordozó’: lásd még: oo- | görög phoreó ‘hordoz’
főherceg
latin , ‘ua.’: lásd még: archi- | latin dux, ducis ‘herceg’, tkp. ‘vezér’ ← ducere ‘vezet’
néprajz indián nép, amely a legkorábbi közép-amerikai civilizációt (kb. Kr. e 1200–500) hozta létreazték olmeca ‘gumiország népe’
kiejtése: mancsaft
katonai legénység, rangfokozat nélküli katonák összességenémet , ‘ua.’: Mann ‘férfi’ | -schaft (összefoglaló értelmű német toldalék)
különböző, eltérő
latin differens, differentis ‘ua.’, lásd még: differál
biológia egycsírájúlásd még: mono- | latin germen ‘csíra’
