rabbinikus jelentése

  • vallás a rabbik vallásos tanításával kapcsolatos, azon alapuló
  • újkori latin rhabbinicus ‘ua.’ ← görög rhabbi ‘rabbi’ ← arámi többes szám rabbín ‘mesterek, rabbik’ ← rab ‘mester’

További hasznos idegen szavak

calator

kiejtése: kalátor
  • történelem rabszolga az ókori Rómában, aki ura elé hívta azokat, akikkel az beszélni kívánt
  • latin, ‘ua.’ ← calare ‘hív, szólít’
  • lásd még: kalendárium, nómenklatúra

angazsál

  • felfogad, alkalmaz, szerződtet
  • elkötelez, lekötelez
  • német engagierenfrancia engager ‘elkötelez, elzálogosít’: en-latin in- ‘-ba’ | gage ‘bér, zálog’ ← germán *wad- ‘zálog’ (pl. gót wadi)
A rabbinikus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

demarkációs vonal

  • katonai fegyverszünet kötésekor kijelölt ideiglenes határ a hadviselő felek között
  • lásd még: demarkáció

poetikus

  • költői
  • latin poeticusgörög poiétikosz ‘ua.’, lásd még: poéta

skandál

  • irodalom (időmértékes verset) a verslábak szerint tagolva, a ritmus túlhangsúlyozásával szaval, olvas fel
  • német skandieren ‘ua.’ ← latin scandere, scansum ‘felhág, fellép’

szultán

  • történelem a török császárság uralkodója
  • mohamedán, főleg arab állam uralkodója
  • török sultanarab szultán ‘uralkodó’

kökkenmöddinger

  • régészet dániai konyhahulladék-halmok, az átmeneti kőkor vízparti települései helyén fennmaradt hulladékhalmok, a régészet értékes lelőhelyei
  • dán többes szám křkkenmřddinger ‘ua.’: křkke ‘konyha’ | mřdding ‘hulladék’ ← mřdde ‘eldob’

kolónus

  • történelem római nagybirtokra telepített félszabad személy a késő császárkorban
  • telepes, gyarmatosító
  • latin colonus ‘paraszt, bérlő, telepes’, lásd még: kolónia

strapa

  • megerőltető munka, fáradozás, gürcölés
  • erős igénybevétel
  • magyar, eredetileg strapácia ‘vesződség, fáradozás’ ← német Strapaze ‘ua.’ ← olasz strapazzo ‘túlerőltetés’ ← strapazzare ‘túlerőltet’: latin extra ‘külön, túl’ | késő latin patiare ‘kínlódik’ ← pati ‘szenved’

lexikalizálódik

  • nyelvtan a nyelv szókincsének állandó része lesz
  • nyelvtan (összetett vagy képzett szó) a várhatótól eltérő jelentéselemeket vesz fel, pl. a mosogat (tkp. ‘gyakran mos’) ige az ‘edényt mos’ jelentést
  • magyar, lásd még: lexikális (a legális–legalizál és hasonló szópárok mintájára)

szeánsz

  • spiritiszta összejövetel, szellemidézés
  • bizalmas ülés, összejövetel, értekezlet
  • francia séance ‘ülés’ ← seoir ‘ül’ ← latin sedere ‘ül, ülésezik’
  • lásd még: szedál

mezosztichon

  • irodalom a verssor közepén, a második félsor kezdőbetűiből összeolvasott szöveg mint a költő rejtett üzenete
  • német Mesostichon ‘ua.’: görög meszon ‘közép’ | sztikhosz ‘ verssor’

kromatométer

  • kémia készülék a színerősség, színtelítettség mérésére
  • német Chromatometer ‘ua.’: lásd még: kromato- | görög metreó ‘mér’