További hasznos idegen szavak
előkelő, finom
nemes lelkű
német nobel ← latin nobilis ‘nemes’, lásd még: nobilis
csillagászat lángnyelvszerű képződmény a Nap kromoszférájában
tudományos latin kicsinyítő képzős spicula ‘ua.’, tkp. ‘nyílhegy’ ← spica ‘kalász’
A protaktínium és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
bizalmas jaj, ó jaj
jiddis ai weh ‘ua.’ ← német Weh ‘fájdalom’
tudományos képzési és minősítési rendszer (a volt szocialista államokban)
német Aspirantur ‘ua.’, lásd még: aspiráns
tudomány lencseszerű, lencse alakú
latin lenticularis ‘ua.’ ← kicsinyítő képzős lenticula ‘lencsécske’ ← lens, lentis ‘lencse’
kiejtése: milpoen
textilipar sok apró világos (szürke vagy kék) ponttal telehintett fekete ruhaszövet
francia , ‘ezer pont’: fr, latin mille ‘ezer’ | point ← latin punctum ‘pont’ ← pungere, punctum ‘szúr’
bizalmas tájékozott (a napi eseményekben), naprakész
francia (ętre) au fait ‘a ténynél (van)’: au ← latin ad ille ‘ahhoz’ | fait ← latin factum ‘tény, tett’, lásd még: faktum
anatómia elágazó, ágas-bogas
tudományos latin arborescens ‘ua.’ ← arbor ‘élőfa’
műszaki izzó fémtárgyakat vékony alumíniumréteggel von be korrózió ellen
német kalorisieren ‘ua.’ ← latin calor ‘hő’ ← calere ‘hevül, meleg’
tartózkodó, kimért, begombolkozott, óvatos
tartalékolt, fenntartott
német reserviert ← francia réservé ‘ua.’, lásd még: rezervál
átható, orrfacsaró (szag, bűz)
átható, éles, metsző (tekintet)
latin penetrans ‘ua.’, lásd még: penetrál
orvosi gömbalakú vörösvérsejtek elszaporodása a vérben mint vérszegénység oka
tudományos latin sphaerocytosis ‘ua.’: lásd még: szferocita | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
kiejtése: sztegoszaurusz
a hátán két sor csontlemezt viselt kihalt őshüllő
tudományos latin , ‘ua.’: görög sztegosz ‘tető’ ← sztegó ‘befed’ | szaurosz ‘gyík’