menóra jelentése

  • vallás hétágú gyertyatartó mint zsidó kultikus tárgy
  • héber mánórá ‘ua.’, tkp. ‘gyertyaszál’

További hasznos idegen szavak

piperin

  • kémia a bors aromáját adó alkaloid, csípős kristályos anyag, ételízesítőként is használatos
  • latin piper ‘bors’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

kapitány

  • katonai százados
  • történelem várparancsnok, várnagy
  • politika rendőrség területi vezetője
  • közlekedés hajó vagy repülőgép parancsnoka
  • sport csapat vezetője
  • olasz capitano ‘ua.’ ← késő latin capitaneus ‘fejjel kiemelkedő’ ← caput, capitis ‘fej’
  • lásd még: kapitális1
A menóra és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

szett

  • sport játszma (teniszben, pingpongban)
  • öltözködés összetartozó ruhadarabok együttese (pl. pulóver és kardigán)
  • angol set ‘együttes, sorozat, készlet’ ← ófrancia sette ‘ua.’ ← latin secta, lásd még: szekta

dién

  • kémia két kettős kötést tartalmazó telítetlen nyílt láncú szénhidrogén
  • görög di(sz)- ‘kétszer’ | -én (telítetlen szénhidrogénre utaló toldalék)

szublimát

  • kémia higany-klorid, fertőtlenítőszer
  • német Sublimat ‘ua.’, tkp. ‘a szublimáció terméke’ ← latin sublimatum ‘ua.’, lásd még: szublimál

röntgenoszkópia

  • orvosi átvilágítás röntgensugárral
  • lásd még: röntgen | görög szkopeó ‘néz, vizsgál’

balzsam

  • kémia egyes trópusi növények illóolajakban gazdag, gyantás nedve
  • ezekből készült, gyógyhatású kenőcs, kenet
  • átvitt értelemben gyógyír, vigasz lelki sebekre
  • német Balsamlatin balsamumgörög balszamon ‘balzsamcserje, ennek kenete’ ← arab basám ‘ua.’

argumentum baculinum

kiejtése: …bakulínum
  • logika "botra támaszkodó" érv, azaz erőszak alkalmazása meggyőzés helyett
  • latin, ‘ua.’: lásd még: argumentum | baculinus ‘botból való, botszerű’ ← baculum ‘bot’

-ista

  • a tudományos szakszókincs gyakori főnévképző toldalékaként utal
  • eszmei, politikai, tudományos vagy művészeti irányzat hívére, követőjére, gyakorlójára (idealista, populista, technicista, expresszionista)
  • vallási vagy más tant hirdető személy követőjére (buddhista, marxista)
  • valamely tanintézetet látogató, ill. valamely sportot űző személyre (gimnazista, egyetemista, biciklista)
  • valamely szenvedély rabjára (alkoholista, morfinista)
  • latin -istagörög -isztész ‘ua.’ (a fenti harmadik csoport kivételével az ~ mindig párhuzamba állítható valamely izmussal)

filatélia

  • bélyeggyűjtés
  • német Philatelie ‘ua.’, tkp. ‘bélyegkedvelés’: görög philó ‘kedvel’ | ateleia ‘bérmentesség, mentesség szolgáltatások alól’: a- ‘nem’ | telosz ‘adó, vám, bér’ (a bélyeg a bérmentesítést tanúsítja)

kürasszír

  • katonai vértes katona, nehézlovas
  • német Kürassierfrancia cuirassier ‘ua.’ ← cuirasse ‘vért’, eredetileg ‘bőrpajzs’ ← cuir ‘bőr’ ← latin corium ‘(kidolgozott) bőr’

hiposztazál

  • filozófia (elvont fogalomnak vagy gondolati viszonynak) valóságos létezést tulajdonít, anyagi formához köti
  • német hypostasieren ‘ua.’, lásd még: hiposztázis

sub praetextu

kiejtése: szub préteksztú
  • jogtudomány azzal az ürüggyel(, hogy…)
  • latin ‘ua.’: sub ‘alatt’ | lásd még: pretextus

reus

kiejtése: reusz
  • vádlott, alperes
  • latin, ‘ua.’ ← res ‘dolog, ügy, per’

rosál vagy rosíroz

  • játék sáncol (sakkban)
  • német rochierenfrancia roquer ‘ua.’ ← roc ‘bástyafigura’, eredetileg ‘szikla’ (a német szóba a rokon eredetű francia roche ‘szikla’ alakja keveredett)

koiné

  • nyelvtan a hellenisztikus korban kialakult görög köznyelv, amely a korábbi dialektusok (dór, attikai, ión) különbségeit kiegyenlítette
  • görög koiné (glóssza) ‘közös (nyelv)’ ← koinosz ‘közös’
  • lásd még: cönobita, cönológia

buzeráns

  • bizalmas homoszexuális, meleg, buzi
  • német Buserantolasz buzzerone, buggiarone ‘ua.’ ← latin Bulgarus ‘bolgár’ (a bolgárok között támadt a bogumil eretnekség, ezért a középkorban rossz hírüket keltették, egyebek közt nemi rendellenességgel gyanúsították őket)