metódus jelentése

  • módszer, eljárás, eljárásmód
  • latin methodus ‘ua.’ ← görög methodosz ‘kutatás, módszer, fortély’, tkp. ‘valaminek a nyomába vezető út’: meta- ‘át, után’ | hodosz ‘út’

További hasznos idegen szavak

hipochondrikus

  • orvosi képzelt betegségben szenvedő
  • tudományos latin hypochondricus ‘ua.’, lásd még: hipochondria

homeomorfizmus

  • matematika egy topologikus tér folytonos leképezése egy másik térre
  • angol homoeomorphism ‘ua.’, tkp. ‘hasonlóalakúság’: lásd még: homeo- | görög morphé ‘alak’ | lásd még: -izmus
A metódus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

episztola

  • irodalom (költői) levél
  • vallás szentlecke
  • latin epistola vagy epistula ← görög episztolé ‘küldemény, üzenet’: epi- ‘felé’ | sztelló ‘küld’

gouvernante

endliz

  • ruhavéget beszeg
  • hazai német kicsinyítő képzős endl ‘végecske, szegély’ ← német Ende ‘vég’

déshabillé

kiejtése: dezabijé
  • pongyola, házi köntös, neglizsé
  • francia, ‘ua.’, tkp. ‘öltözetlen’: dé(s)- ← latin dis- ‘el, nem’ | habillé ‘felöltözött’ ← habiller ‘öltöztet’ ← habile ‘kész, rendezett’ ← latin habilis ‘tevékeny, kezelhető’ ← habere ‘bír, van neki’
  • lásd még: debil, habilitáció, rehabilitál

hidrokele

  • orvosi vízsérv
  • tudományos latin hydrokele ‘ua.’: görög hüdór, hüdrosz ‘víz’ | kélé ‘sérv’, tkp. ‘daganat, púp’

fotómontázs

  • fényképek részleteiből egymás mellé másolás útján készült új kép
  • lásd még: fotó, montázs

operon

  • genetika az átírásos szintű szabályozásnak a baktériumokra jellemző rendszere
  • angol, ← francia opéron ‘ua.’: opér(ateur), lásd még: operátor | -on (genetikai egységre utaló toldalék)

szcenográfus

  • színház színpadi építész, berendező
  • magyar, lásd még: szcenográfia (a geográfia–geográfus és hasonló szópárok mintájára)

romantika

  • 19. századi irodalmi, művészeti irányzat, amely az érzelmek, a képzelet és az egyén szabadságát hirdette, és a klasszikus formák felbontására, újak teremtésére törekedett
  • átvitt értelemben kalandvágy, regényesség, érzelmesség, álmodozás, rajongás
  • német Romantik ‘ua.’ ← francia romantique ‘regényes, romantikus’, lásd még: román3

harámbasa

  • + rablóvezér, haramiavezér
  • történelem (a török hódoltság korában) gyalogos csapat alparancsnoka
  • szerb-horvát harambasa ‘szabadcsapat vezére’ ← török haramˇ başˇ ‘a rablók vezetője’

irritál

  • ingerel, izgat, bosszant
  • idegesít, nyugtalanít
  • latin gyakorító irritare, irritatum ‘ingerel, bosszant’ ← irrio vagy hirrio ‘dühösen morog’