ovoszkóp jelentése
mezőgazdaság tojáslámpázó készülék
latin ovum ‘tojás’ | görög szkopeó ‘néz, vizsgál’
További hasznos idegen szavak
bizalmas fényesít
lásd még: glanc
A ovoszkóp és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
villamosság semleges anyagi részecskét ionná alakít elektron leszakításával, ill. hozzáadásával
német ionisieren ‘ua.’, lásd még: ion
kiejtése: devóció …
vallás az elmélyült lelkiségre és erkölcsi megújulásra törekvő laikus irányzat a 14–15. századi keresztény egyházban
latin , ‘korszerű áhítat’, lásd még: devóció , modern
beszivárog, beszüremkedik, beszívódik
+ kieszel
középkori latin infiltrare ‘ua.’: in- ‘bele’ | középkori latin filtrum ‘nemez szűrő’, lásd még: filter
növénytan a fűfélékkel foglalkozó botanikai tudományág
tudományos latin graminologia ‘ua.’: gramen, graminis ‘fű’ | lásd még: -lógia
kiejtése: profánum vulgusz
a beavatatlan sokaság, a hozzá nem értők
latin , ‘ua.’, lásd még: profán , vulgo
redőz, ráncol, művészi redőkbe szed (függönyt, falikárpitot)
német drapieren ← francia draper ‘ua.’, lásd még: drapéria
külön, különálló
német separat ← latin separatus ‘ua.’, lásd még: szeparál
kiejtése: preszbiakúzisz
orvosi öregkori halláscsökkenés
tudományos latin , ‘ua.’: görög preszbüsz ‘öreg’ | akuszisz ‘hallás’ ← akuó ‘hall’
lásd még: akusztika
filozófia élvezetelvűség, ókori görög bölcseleti irányzat, amely szerint az élet javainak ésszerű élvezése a legfőbb jó
átvitt értelemben élvhajhászat
tudományos latin hedonismus ‘ua.’: görög hédoné ‘élvezet, gyönyör’ | lásd még: -izmus
orvosi kórosan lassú vizelés
tudományos latin bradyuria ‘ua.’: görög bradüsz ‘lassú’ | uron ‘vizelet’
elbocsát, elcsap, letesz, eltávolít
latin destituere, destitutum ‘rászed, cserben hagy, félreállít’: de- ‘el, félre’ | statuere ‘állít’ ← stare ‘áll’
irodalom antik időmértékes sorfajta, ill. strófaforma, amelyben a daktilusok és trocheusok vannak többségben
Aszklépiadész ókori görög költőről