ortogenezis jelentése

biológia olyan elmélet, amely az élővilág kifejlődését csakis előre meghatározott törvényszerűségekkel magyarázza
lásd még: orto-, genezis

További hasznos idegen szavak

rector magnificus

kiejtése: rektor magnifikusz

oktatás egyetemi rektor középkori eredetű címe
latin, ‘ua.’, lásd még: rektor, magnificus

szolvolízis

kémia oldatban létrejövő vegyi folyamat, ahol az oldószer az egyik résztvevő
latin solvere ‘felold’ | görög lüszisz ‘feloldás’ ← lüó ‘felold’

A ortogenezis és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

immoderáns

mértéktelen, féktelen, zabolátlan
latin immoderans, immoderantis, tkp. in-moderans ‘szertelen, túlzott’: in- ‘nem’ | moderari ‘mérsékel, korlátoz’ ← modus ‘mód, mérték’

szkéma

lásd még: séma

amfibolit

ásványtan szarukő, sötétzöld-fekete, durva kristályos, tömör kőzet, de ha kristályai megnőnek, akkor palás szerkezetű
német Amphibolit ‘ua.’: lásd még: amfibólia (szerkezeti ingadozására értve) | -it (ásványra utaló toldalék)

acidémia

orvosi savvérűség, a vér fokozott savassága
tudományos latin acidaemia ‘ua.’: latin acidus ‘savanyú, lásd még: aciditás | görög haima ‘vér’

omonoia

művészet egymást kulcsoló két kéz, a szeretet gyakori szimbóluma az ókeresztény emlékeken
görög homonoia ‘egyetértés’: homosz ‘azonos’ | noeó ‘ért, gondol’

orogénia

geológia a hegyképződés tana
tudományos latin, ‘ua.’, lásd még: orogén

perfectum

kiejtése: perfektum

nyelvtan befejezett igeidő
latin, ‘ua.’ ← perficere, perfectum ‘befejez, végbevisz’: per- ‘át, végig’ | facere ‘csinál’
lásd még: perfekt

eritrocitolízis

orvosi a vörösvérsejtek feloldódása a vérben
tudományos latin erythrocytolysis ‘ua.’: lásd még: eritrocita | görög lüszisz ‘feloldás’ ← lüó ‘felold’

gnoszticizmus

filozófia, vallás erősen dualisztikus vallási és filozófiai irányzat a 2–3. században, amely az isteni lényeg mély megismerését üdvözítő célként hirdette
tudományos latin gnosticismus ‘ua.’ ← görög gnósztikosz ‘a megismeréssel kapcsolatos’ ← (gi)gnószkó ‘megismer’ | lásd még: -izmus

frufru

homloktincs, a homlokra fésült, egyenesre vágott (női) haj
német Frou-frou ‘alsószoknya suhogása’ ← francia hangutánó szó frou-frou ‘suhogás, parádé, flanc’ (a ~ fenti jelentése magyar fejlemény, és az előzményekből nem magyarázható)

anatómus

orvosi a bonctan tudósa
magyar, lásd még: anatómia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)