municipális jelentése

  • jogtudomány törvényhatósági
  • közigazgatás a városi önkormányzattal kapcsolatos, városi, községi
  • történelem a megyei önkormányzattal kapcsolatos
  • latin municipalis ‘a törvényhatósághoz, városhoz tartozó’, lásd még: municípium

További hasznos idegen szavak

maroken

  • textilipar bordázott, vászonkötésű félselyem kelme
  • textilipar könyvkötéshez használt szemcsés vászon
  • fekete szattyánbőr
  • francia maroquin ‘finom marokkói bőrfajta’, tkp. ‘marokkói’ ← Maroc ‘Marokkó’ ← Marrakech városnév, berber ‘erődített hely’

ekvivalencia

  • egyenértékűség, értékbeli azonosság
  • tudományos latin aequivalentia ‘ua.’, lásd még: ekvivalens
A municipális és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

fitológia

  • tudomány növénytan
  • tudományos latin phytologia ‘ua.’, lásd még: fito-, -lógia

filamentum

  • növénytan porzószál
  • anatómia fonalszerű képződmény
  • tudományos latin, ‘ua.’, tkp. ‘szál, fonat’ ← filare ‘fon’ ← filum ‘szál’
  • lásd még: defilíroz, fájl, filaria, filé, filigrán, profil

imperszonális

  • személytelen
  • angol impersonal ‘ua.’ ← latin in- ‘nem’ | lásd még: perszonális

bigenerikus

  • biológia két különböző nembe tartozó, kevert, korcs
  • tudományos latin bigenericus ‘ua.’: bi(s) ‘kétszer’ | genus, generis ‘nem’

kopolimer

  • kémia műanyag ötvözet, a kopolimerizáció terméke
  • lásd még: kopolimerizáció

exhereditáció

  • jogtudomány az örökségből való kizárás
  • latin exhereditatio ‘ua.’: ex- ‘ki’ | hereditas ‘örökség’ ← heres, heredis ‘örökös’
  • lásd még: hereditárius

haubic

  • + katonai tarackágyú, tömegek és zárt hadsorok szétzilálására használt régi lövegfajta
  • német Haubitze ← cseh houfnice ‘ua.’ ← houf ‘csapat, raj, tömeg’

porkoláb

  • börtönőr
  • + várnagy
  • középfelnémet purcrav, német Burggraf ‘várnagy, a vár grófja’: Burg ‘vár’ | Graf ‘gróf’

snassz

  • bizalmas fukar, szűkmarkú, zsugori, kicsinyes
  • bizalmas szegényes, kopottas, elhanyagolt
  • bizalmas hitvány, selejtes
  • ausztriai német Gschnas ‘hulladék, hamisítvány’ ← német Geschneisse ‘hulladékfa’ ← schneiden ‘vág, levág’

akklamál

  • megéljenez, ünnepel
  • latin acclamere, acclamatum, tkp. ad-clamere ‘felkiált’: ad- ‘hozzá’ | clamare ‘kiált’
  • lásd még: reklamál

holocén

  • geológia a földtörténeti újkor negyedidőszakának utolsó, ma is tartó korszaka
  • német Holozänlatin holocaenus ‘ua.’: görög holósz ‘egészen’ | kainosz ‘új’

dermatoneurózis

  • orvosi idegi eredetű bőrbetegség
  • tudományos latin dermatoneurosis ‘ua.’, lásd még: dermato-, neurózis

admittitur

  • a cenzori hivatal engedélyező formulája benyújtott kéziraton
  • latin, ‘engedélyeztetik’, lásd még: admittál

aposztrophé

kiejtése: aposztrofé
  • retorika, stilisztika drámai gondolatalakzat, a beszélő (vagy író) megszólítással jelzi, hogy valaki máshoz (többnyire távollévőhöz, képzelt lényhez) fordul, s hozzá intézi szavait
  • görög, ‘ua.’, tkp. ‘elfordulás’ (ti. a közönségtől a megszólított felé) ← aposztrephó ‘elfordul’: apo- ‘el’ | sztrephó ‘fordul’