locativus jelentése
kiejtése: lokatívusz
nyelvtan hol? kérdésre felelő helyhatározói eset egyes nyelvek névszóragozásában
latin (casus) locativus ‘elhelyező (eset)’ ← locare ‘elhelyez’ ← locus ‘hely’
lásd még: loco
További hasznos idegen szavak
kijelent, kihirdet, kinyilvánít
latin enuntiare ‘ua.’: e(x) - ‘ki’ | nuntiare ‘hirdet’ ← nuntius , eredetileg noventius ‘hírnök’ ← novum ‘újság, hír’ ← novus ‘új’
lásd még: novícia , nuncius , renovál
sajtó homoszexuálisokkal szemben ellenséges, megbélyegzésüket és kirekesztésüket követelő
angol homophobe ’ua.’, lásd még: homofóbia
A locativus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
új tag felvétele választott szervbe vezetőségi döntéssel
latin cooptatio ‘beválasztás’, lásd még: kooptál
mezőgazdaság talajszellőzés, a talaj átjárhatósága levegő számára
tudományos latin aeratio ‘ua.’ ← aerare ‘szellőzik’ ← aer ‘levegő’ ← görög aér ‘ua.’
meghív
felkér, felhív, felszólít valamire
latin invitare ‘ua.’: in- ‘bele’ | vitus ‘hajlandó’
orvosi köhögéscsillapító szer
tudományos latin antitussivum ‘ua.’: görög anti ‘ellen’ | latin tussis ‘köhögés’
nyelvtan nyelvészet, nyelvtudomány
német Linguistik ‘ua.’, lásd még: lingvista
építészet kis körtemplom vagy kerek pavilon barokk és klasszicista kastélyok parkjában
francia kicsinyítő képzős gloriette ‘ua.’ ← gloire ‘dicsőség’ ← latin gloria ‘ua.’
tétlenül, tartózkodóan
hallgatólag
újkori latin passive ‘ua.’, lásd még: passzív
orvosi az elektroenkefalográffal rögzített grafikus görbék együttese
német Elektroenzephalogramm ‘ua.’, lásd még: elektroenkefalográf
főnév az észak-itáliai Lombardia lakója
melléknév e tájjal, lakóival kapcsolatos
zálogkölcsön, lásd még: lombardhitel
olasz Lombardia ← középkori latin Longobardia ‘északolasz tartomány’ ← középkori latin longobardus, langobardus ‘longobárd’, germán nép, mely a 6. században királyságot létesített Észak-Itáliában ← (?) ógermán langabarde ‘hosszú szakállú’: német lang , angol long ‘hosszú’ | német Bart , angol beard ‘szakáll’
kiejtése: beáti posszidentesz
jogtudomány birtokon belüliek
latin , ‘boldog birtoklók’: beatus ‘boldog’ | lásd még: posszidens
orvosi meghal, kiszenved, kimúlik
magyar , lásd még: exitus
főnyeremény, telitalálat sorsjátékon
német Haupttreffer ‘ua.’: Haupt ‘fej, fő-’ | treffen ‘eltalál, találkozik’