kaszinózik jelentése

  • fecseg, cseveg, beszélget
  • lásd még: kaszinó

További hasznos idegen szavak

sanzsan

  • textilipar színjátszó (kelme)
  • francia changeant ‘változó’ ← changer ‘változik, változtat’ ← késő latin cangiare, cambiare ‘cserél, vált’ ← latin cambire ‘ua.’
  • lásd még: csencsel, ricambio
A kaszinózik és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

dubitatív

  • kételkedő, kétségeskedő
  • kétséget kifejező
  • német, ‘ua.’, lásd még: dubitál

autoszifon

  • házi szódavízkészítésre való palack
  • ipari márkanév, lásd még: auto(mata), szifon

eponima

  • nyelvtan köznevesült személynév (pl. röntgen)
  • tudományos latin eponyma ‘ua.’: görög epi- ‘rá, után’ | onoma, onüma ‘név’

szendvics

  • konyhaművészet két kenyérszelettel közrefogott hideg hús, sonka, kolbász, hal, sajt stb.
  • (nálunk) ilyenekkel megrakott kis kenyérszelet
  • angol sandwich ‘ua.’ ← John Montagu, Sandwich lordja nevéből, aki olyan szenvedélyes kártyás volt, hogy a vacsoráját is a kártyaasztalhoz hozatta két kenyérszelet között

hipomnézis

  • orvosi gyengült emlékezőképesség
  • orvosi hypomnesis ‘ua.’: görög hüpo ‘alatt, kevéssé’ | (mi)mnészkó ‘emlékezik’

flört

  • kacérkodás, udvarlás, széptevés
  • kaland, futó szerelmi viszony
  • angol flirt ‘ua.’, lásd még: flörtöl

hirsutismus

kiejtése: hirszutizmus
  • orvosi a haj, különösen a szőrzet fokozott növekedése, túlszőrösödés
  • orvosi férfias jellegű szőrképletek megjelenése nőn
  • tudományos latin, ‘ua.’: latin hirsutus ‘bozontos’ ← *hirsus ‘szőr, bozont’ | lásd még: -izmus

pucc

  • hivalkodó öltözék
  • német Putz ‘cifraság, cicoma’ ← putzen ’tisztít, csinosít’

oszteogenezis

  • orvosi csontképződés
  • tudományos latin osteogenesis ‘ua.’, lásd még: oszteo-, genezis

frézel

  • mar (szerszámgépen)
  • német Fräsefrancia fraise ‘marószerszám’, eredetileg ‘fodros gallér’ ← népi latin frassa ‘borjúmirigy’ (a marószerszám fejének alaki hasonlósága révén)

déjeuner

kiejtése: dezsöné
  • villásreggeli
  • francia, ‘ua.’ ← dejeuner ‘reggelizik’ ← késő latin disieiunare ‘ua.’, tkp. ‘abbahagyja a böjtöt, éhezést’ dis- ‘el, félbe’ | ieiunum ‘böjt, éhezés’
  • lásd még: diner

iso-