kalamitás jelentése

  • viszontagság, baj
  • bosszúság, kellemetlenség
  • latin calamitas ‘baj, kár’ ← ?

További hasznos idegen szavak

pedogenezis

  • biológia utódok létrejövetele még ki nem fejlett nőivarú egyedben szűznemzéssel
  • tudományos latin paedogenesis ‘ua.’: görög paisz, paidosz ‘gyermek (itt: ivarilag éretlen egyed)’ | lásd még: genezis
A kalamitás és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

rekapitulatív

  • összefoglaló, összegző jellegű
  • angol recapitulative ‘ua.’, lásd még: rekapitulál

inszubordináció

  • + fegyelmezetlenség, fegyelmi vétség
  • újkori latin insubordinatio ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd még: szubordináció

naftol

  • kémia a naftalin hidroxilgyökös származéka, a kőszénkátrányból előállítható, a fenolhoz hasonló, könnyen szublimáló kristályos anyag, színezékeket állítanak elő belőle
  • angol, német napthol ‘ua.’: lásd még: nafta | -ol (ciklikus vegyületekre utaló toldalék)

hepatodínia

  • orvosi májtáji fájdalom
  • tudományos latin hepatodynia ‘ua.’: görög hépar, hépatosz ‘máj’ | odüné ‘fájdalom’

szferocitózis

  • orvosi gömbalakú vörösvérsejtek elszaporodása a vérben mint vérszegénység oka
  • tudományos latin sphaerocytosis ‘ua.’: lásd még: szferocita | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

probitás

  • megbízhatóság, becsületesség
  • latin probitas ‘ua.’ ← probus ‘derék, becsületes’

causa materialis

kiejtése: kauza materiálisz
  • filozófia anyagi ok, az arisztotelészi tanban az, amiből bármi létező létrejön
  • latin, ‘ua.’: causa ‘ok, ügy’ | lásd még: materiális

genius loci

kiejtése: géniusz loci
  • egy városban, házban vagy szűkebb környezetben érezhető sajátos légkör, hangulat, amely a hozzá fűződő történelmi és kulturális emlékekből és értékekből áll össze
  • latin, ‘a hely szelleme, egy adott helyet lakó és azt védő szellemlény’: lásd még: géniusz | latin locus ‘hely’

tachipnoé

  • orvosi szapora légzés, pihegés
  • tudományos latin tachypnoe ‘ua.’: lásd még: tachi- | görög pnoé ‘lélegzet’ ← pneó ‘lélegzik, lehel’

monstrancia

  • vallás szentségmutató, gazdag ötvösművészi díszítésű katolikus kegytárgy
  • latin monstrantia ‘ua.’ ← monstrans, monstrantis ‘mutató’ ← monstrare, lásd még: monstrum

plomba

  • ólomzár, ólompecsét, zárjegy
  • orvosi ónamalgám fogtömés
  • német Plombe ‘ólomzár, fogtömés’ ← francia plomb ‘ólom, szonda’ ← latin plumbum ‘ólom’

obligatórius

  • kötelező, köteles
  • középkori latin. ‘ua.’, lásd még: obligál

poliméria

  • kémia egy anyag azon tulajdonsága, hogy molekulája egy másik anyag (a monomer) molekulájának a sokszorosából áll
  • angol polymery ‘ua.’, lásd még: polimer

monorím

  • irodalom olyan rímszerkezet, amelyben az adott vers minden rímhelyzetben lévő sora ugyanarra a hívórímre felel (általános pl. az arab és perzsa költészetben, valamint az ibériai költészet asszonáncrímei esetén)
  • lásd még: mono-