izoszeizma jelentése

  • geológia folytonos vonal, amely az azonos erejű földrengéseknek kitett helyeket köti össze a térképen
  • német Isoseisme ‘ua.’: görög iszosz ‘azonos, egyenlő’ | görög szeiszmosz ‘rázás, rengés’ ← szeió ‘ráz’

További hasznos idegen szavak

par excellence

kiejtése: parekszelansz
  • határozószó elsősorban, kiváltképpen, különösképpen
  • a legnagyobb mértékben
  • melléknév valódi, igazi, szoros értelemben vett
  • francia, ‘ua.’: parlatin per ‘által, révén’ | excellence ‘kitűnés, kiemelkedés’, lásd még: excellencia
A izoszeizma és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

emancipál

  • egyenjogúsít, felszabadít, önállósít
  • latin emancipare, emancipatum ‘(nagykorúvá lett fiúgyermeket) az apai hatalom alól elbocsát’ ← e manu capere ‘kéztől elvesz’: e(x)- ‘ki, el’ | manus ‘kéz’ | capere ‘fog, vesz’

poeta doctus

kiejtése: poéta doktusz
  • irodalom nagy elméleti felkészültséggel és mesterségbeli tudással bíró költő mint ókori eszmény
  • irodalom elsősorban intellektuális, irodalmi és művészeti élményeket feldolgozó modern költő
  • latin, ‘tanult költő’: lásd még: poéta | doctus ‘tanult’ ← docere, doctum ‘tanít’

encephal-

szubverzió

  • politika felforgatás
  • angol, német subversion ‘ua.’ ← latin subvertere, subversum ‘felforgat, megsemmisít’: sub ‘alatt, lentről fel’ | vertere ‘fordít’

balanitisz

  • orvosi a hímvessző makkjának vagy a fitymának a gyulladása
  • latin balanitis ‘ua.’: görög balanosz ‘makk’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)

exsanguinatio

kiejtése: ekszangvináció
  • orvosi elvérzés, kivérzés, kivéreztetés
  • tudományos latin, ‘ua.’: ex- ‘ki, el’ | sanguinare ‘vérzik’ ← sanguis, sanguinis ‘vér’

korreláció

  • összefüggés, kölcsönös függés, kölcsönviszony
  • matematika két valószínűségi változó közötti, nem függvényjellegű kapcsolat
  • latin correlatio, tkp. con-relatio ‘ua.’: con- ‘együtt’ | relatio ‘jelentéstétel, megfelelés, viszony’, lásd még: reláció

nasalis

kibuc

  • mezőgazdasági termelő és lakóközösség Izraelben
  • ivrit kibbuc ‘összegyülekezés’

szeniorátus

  • történelem, jogtudomány öröklési rend, amely szerint a birtokot vagy rangot nem a leszármazott, hanem a család legidősebb élő férfi tagja örökli
  • jogtudomány a szeniori tiszt, méltóság
  • középkori latin senioratus ‘ua.’, lásd még: szenior

geofázis

  • geológia a földtani folyamatoknak olyan szakasza, amely bizonyos geokémiai elemtársulásokkal jellemezhető
  • lásd még: geo-, fázis

exportorientált

  • közgazdaságtan árukivitelre törekvő, arra irányuló
  • lásd még: export, orientál

szubarktikus

  • földrajz a sarkvidék és a mérsékelt öv között fekvő
  • lásd még: szub-, arktikus

dravida

  • néprajz India déli és Srí Lanka északi részén élő, különféle nyelveket (tamil, telugu, malajalam, kanari stb.) beszélő nagy népcsoport
  • e népcsoport nyelve, e népcsoporthoz tartozó személy
  • szanszkrit Drávida ‘ókori dél-indiai tartomány neve’