affinitás jelentése

  • rokonság, vonzódás
  • kémia vegyrokonság, az egyes elemek közötti, kisebb-nagyobb vegyülési hajlandóság
  • német Affinität ‘ua.’ ← latin affinitas ‘rokonság, sógorság’ ← affinis ‘határos, közel álló, rokon’: ad- ‘hozzá, közel’ | finis ‘határ’
  • lásd még: infinitivus, finálé, finis

További hasznos idegen szavak

skarabeus

  • ganajtúró bogár
  • ennek stilizált ábrázolása az ókori Egyiptomban
  • latin scarabaeusgörög szkarabosz ‘ua.’

fragmentum

  • töredék
  • latin, ‘ua.’ ← frangere, fractum, tkp. frag-tum ‘tör’
  • lásd még: fragilis
A affinitás és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

coll’arco

kiejtése: kollarkó
  • zene vonóval, rendes játékmódban (érintendők a húrok, előadási utasítás vonósoknak)
  • olasz, ‘ua.’: conlatin cum ‘-val’ | latin (i)ll(e) ‘az’ | arco ‘vonó’, tkp. ‘ív’ ← latin arcus ‘ua.’

arszisz

  • irodalom, zene a régebbi használatban az ütem hangsúlyos eleme (szótag, hang), újabban ennek fordítottja
  • görög, ‘nyomatéktalan szótag’, tkp. ‘felemelés’ (ti. a kézé tánc közben, hogy a következő, nyomatékos szótaghoz lefelé üssön) ← airó ‘emel’

diasztola

  • stilisztika a szóismétlés változata, amikor az alapszó és ismétlése közé egy harmadik szót iktatunk, pl. jöjj, nosza jöjj
  • latin diastolagörög diasztolé ‘ua.’, tkp. ‘elválás’, lásd még: diasztolé

hydrargyrum

kiejtése: hidrargírum
  • kémia a higany kémiai neve
  • latin, ‘ua.’, tkp. ‘vízezüst’: görög hüdór, hüdrosz ‘víz’ | argürosz ‘ezüst’

acr-

passzé

2

okcidentális

  • nyugati
  • német okzidentalfrancia occidental ‘ua.’ ← latin occidens ‘nyugat’ ← occidere, tkp. ob-cidere ‘leesik, lemegy’: ob- ‘le, el’ | cadere ‘esik’
  • lásd még: kázus, occidental, okkázió

diagnosztika

  • orvosi a kórisme készítésének tudománya, gyakorlata
  • tudományos latin diagnostica (ars) ‘felismerési (mesterség)’ ← görög diagnósztikosz ‘a felismeréssel kapcsolatos’, lásd még: diagnózis

kacika

  • történelem latin-amerikai indián törzsfőnök
  • átvitt értelemben kiskirály, gazdag és befolyásos ember Latin-Amerikában
  • spanyol cacique ‘ua.’ ← taini indián

eupatrida

  • történelem az ókori attikai arisztokrácia tagja
  • latin, ‘ua.’ ← görög eupatridész ‘nemes születésű’, tkp. ‘jó apától való’: lásd még: eu- | görög patér, patrosz ‘apa’ | -idész (apai név eleme)
  • lásd még: patrológia

kommasszál

  • jogtudomány tagosít, több darabból álló birtok helyett, csere útján, egy tagból álló birtokot jelöl ki
  • német kommassieren ‘ua.’: con- ‘együvé’ | massa ‘tömeg’

ipszilon

  • nyelvtan az y betű neve
  • a görög ábécé huszadik betűje, ←, Y, ókori hangértéke ü
  • középkori latin ypsilon ‘ua.’ ← görög ü pszilon ‘csupasz, egyszerű (ti. egytagú) ü’ (a bizánci korban már ugyanúgy hangzott a kétbetűs ei és oi is, vagyis i-nek)

parembolé

  • stilisztika gondolatalakzat, egy mondatba ékelt, hozzá csak lazán kapcsolódó másik mondat, pl. "Mert ő mindig is mondta – és ki tudhat erről nála többet? – hogy…"
  • görög, ‘közbevetés’ ← paremballó ‘közbevet, beiktat’: para- ‘mellé, közbe’ | emballó ‘bedob’: en- ‘bele’ | balló ‘dob’