irritál jelentése
ingerel, izgat, bosszant
idegesít, nyugtalanít
latin gyakorító irritare, irritatum ‘ingerel, bosszant’ ← irrio vagy hirrio ‘dühösen morog’
További hasznos idegen szavak
vallás katolikus templom oltárán álló díszes szentségház
vallás védőmennyezet oltár, szobor vagy szentkép felett
+ írószekrény
latin kicsinyítő képzős tabernaculum ‘ua.’ ← taberna ‘deszkabódé, műhely, kocsma’ ← tabula ‘deszka, tábla’
lásd még: taverna
kémia szulfátokkal kezel
magyar , lásd még: szulfát
A irritál és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
tudomány másalakúság
tudomány többalakúság
lásd még: heteromorf
zene nagybőgő
igen mély hangú basszusénekes
német Kontrabass ← olasz contrabasso ‘ua.’, lásd még: kontra , basszus
tudomány a latin nyelvvel foglalkozó tudós
e nyelv tanulója
német Latinist ‘ua.’, lásd még: latin
kiejtése: kamorra
a szervezett nápolyi alvilág, eredetileg maffiaszerű titkos bűnszövetkezet neve a 16. századtól
olasz , ‘ua.’ ← (?) spanyol ‘veszekedés, összetűzés’
művészet fején áldozati kosarat hordó leányalak mint oszlop, a kariatidák egyik fajtája
német Kanephore ‘ua.’ ← görög kanéphoré ‘kosárvivő nő’: kanész ‘gyékény, kosár’ | phoreó ‘visz’
egybevág, összeillik, megfér
latin congruere ‘összefut, egybevág, egyezik’: con- ‘össze’ | (g)ruere ‘fut, siet’
lélektan képzettársítás
kémia molekulák egyesülésén alapuló vegyi folyamat, vegyülés
angol association ‘ua.’, lásd még: asszociál
(idegen szóösszetételek előtagjaként) sok-, több-
görög semlegesnemű polü ‘sok’ ← polüsz, pollé, polü ‘ua.’
vallás eretnekbíróság, a katolikus egyház törvényszéke a középkorban az eretnekségek felderítésére és üldözésére
jogtudomány kutatás, nyomozás, vizsgálat, számonkérés
latin inquisitio ‘vizsgálat, nyomozás’, lásd még: inkvirál
fokozat, rang
fizika fok mint mértékegység
nyelvtan a melléknév valamelyik foka (alap-, közép-, felső-) a latin grammatikában
zene fok, hangfok
latin gradus ‘ua.’, tkp. ‘lépcső(fok)’ ← gradi ‘lép’
lásd még: gradáció