intergenerációs jelentése

További hasznos idegen szavak

poliomielitisz

  • orvosi járványos gyermekbénulás, a gerincvelő szürkeállományának gyulladása
  • tudományos latin poliomyelitis ‘ua.’: görög poliosz ‘szürke’ | müelosz ‘velő’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)

cech

  • vendéglői számla
  • ennek az összege
  • német Zeche ‘ua.’ ← zechen ‘mulat, társaságban iszik’
  • magyar céh
A intergenerációs és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

régisseur

kiejtése: rezsisszőr
  • színház rendező
  • francia, ‘ua.’, eredetileg ‘jószágigazgató’ ← régir ‘irányít, elrendez’ ← latin regere ‘ua.’
  • lásd még: régió

patofiziológia

  • orvosi kórélettan, a betegségek élettanával foglalkozó résztudomány
  • tudományos latin pathophysiologia ‘ua.’, lásd még: pato-, fiziológia

monizmus

  • filozófia olyan bölcseleti felfogás, amely a létet egyetlen alapelvre (vagy anyagira, vagy szellemire) vezeti vissza
  • tudományos latin monismus ‘ua.’: görög monosz ‘egyedüli’ | lásd még: -izmus

prűd

  • álszemérmes, szemérmeskedő
  • német prüdefrancia prude ‘ua.’ ← ?

radiáns

  • csillagászat kisugárzási pont
  • csillagászat csillaghalmaz széttartó mozgású tagjainak feltehető közös kiindulási pontja
  • tudományos latin radians ‘ua.’ ← radiare ‘kisugároz’, lásd még: radiáció

dekórum

  • dicsőség, kitüntetés, megtiszteltetés
  • méltóság
  • latin decorum ‘kidíszített dolog, dísz’ ← decorus ‘illő, ékes, díszített’ ← decere ‘illik’

hidrogeográfia

  • földrajz vízföldrajz, a víznek a földi körforgásba való bekapcsolódását és felszíni alakzatait tanulmányozó tudományág
  • lásd még: hidro-, geográfia

mezcal

draisina

szkoliózis

  • orvosi a hátgerinc oldalirányú görbülése
  • tudományos latin scoliosis ‘ua.’: görög szkoliosz ‘kanyargós, görbe’

empiriokriticizmus

  • filozófia szélsőségesen idealista bölcseleti tan a 19–20. század fordulóján, amely tagadja az emberi tudattól független valóság létezését, és a világot mint az érzetek kombinációját, a tudat jelenségét írja le
  • német Empiriokritizismus ‘ua.’, tkp. ‘a tapasztalat kritikájának tana’, lásd még: empíria, kriticizmus

extinkció

  • fizika fény gyengülése közegen áthaladva
  • csillagászat égitestek látszó fényességének csökkenése a látóhatár közelében
  • biológia inger fokozatos kialvása
  • latin extinctio ‘kialvás’, lásd még: extinguál