inkonstans jelentése

  • állhatatlan
  • matematika, fizika nem állandó, ingadozó
  • latin in- ‘nem’ | lásd még: konstans

További hasznos idegen szavak

hidrográfia

  • földrajz vízrajz
  • német Hydrographie ‘ua.’: lásd még: hidro-, -gráfia

prepa

  • tanítójelölt
  • a preparandista rövidült alakja
A inkonstans és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

biokonverzió

  • biológia olyan energiaátalakulási folyamat, amelyben élő szervezetek vesznek részt, pl. biogáz előállítása, komposztálás
  • lásd még: bio-, konverzió

daimio

kiejtése: dajmió
  • történelem japán főnemes, kisebb terület kormányzója
  • japán, ‘ua.’, tkp. ‘nagy név’

nomen gentile

  • történelem nemzetségnév, a három elemű ókori római név középső eleme, pl. (Caius) Iulius (Caesar)
  • latin, ‘ua.’: nomen ‘név’ | gentilis ‘nemzetséghez tartozó’ | lásd még: gens

mutátor

  • villamosság rácsvezérlésű higanykatódos egyenirányító
  • angol mutator ‘ua.’ ← latin mutare, lásd még: mutál

prozelitizmus

  • vallás újhitűség, térítői buzgóság
  • középkori latin proselytismus ‘ua.’, lásd még: prozelita

blockflöte

kiejtése: blokflőte
  • zene csőrfuvola, cölöpflóta, hat- vagy nyolclyukú nagyobb fafurulya
  • német Blockflöte ‘ua.’: Block ‘tömb, cölöp | Flöteközépkori latin flauta ‘fuvola’
  • magyar flóta

akauzalitás

  • filozófia az okozati összefüggések létét elutasító bölcseleti irányzat
  • görög a- ‘nem’ | lásd még: kauzalitás

intellektualizál

  • az értelmi tényezőket a többi rovására kiemeli
  • túlságosan elvonatkoztat
  • magyar, lásd még: intellektuális (a morális–moralizál és hasonló szópárok mintájára)

cinikus

  • kiábrándult, kiégett, hitevesztett, gúnyolódó
  • az eszményeket és értékeket nem tisztelő, hitványságát szégyentelenül beismerő vagy azzal kérkedő
  • szemérmetlen, arcátlan
  • latin cynicus ‘ua.’, lásd még: cinizmus

aszfodélosz

  • növénytan liliomféle, amely az ókori hit szerint az alvilágban nőtt
  • görög aszphodelosz ‘ua.’ ← ?

antitetikus

  • ellentétes helyzetű, szemben álló
  • angol antithetic ‘ua.’, lásd még: antitézis

konjugál

  • nyelvtan ragoz, igét ragoz
  • összeköt, összekapcsol, egyesít
  • latin coniugare, coniugatum ‘egybefog’: con- ‘össze’ | iugum ‘iga’

kiliazmus

  • vallás hit Krisztus második eljövetelében és az ez után következő ezeresztendős diadalmas földi uralkodásában
  • latin chiliasmus ‘ua.’ ← görög khilioi ‘ezer’

enklitikus

  • nyelvtan önálló hangsúly nélküli, az előző szóhoz simuló (szó), pl. magyarban -e
  • tudományos latin encliticusgörög enklitikosz ‘ua.’ ← enkliszisz ‘elhajlás’ ← enklinó ‘elhajlik’: en- ‘benne’ | klinó ‘hajlik’
  • lásd még: klíma, klimax, klinika