impulzus jelentése

  • ösztönzés, hirtelen hatás
  • lökés, indíttatás
  • fizika mozgásmennyiség, mozgó test tömegének és sebességének szorzata
  • villamosság lökésszerű, igen rövid ideig tartó villamos jel
  • latin impulsus ‘lökés, ösztönzés’ ← impellere, impulsum, tkp. in-pellere ‘megüt, mozgásba hoz’: in- ‘bele’ | pellere ‘lök, űz, hajt’

További hasznos idegen szavak

rektifikál

  • helyreigazít, helyesbít
  • orvosi tisztít, finomít
  • kémia szakaszos desztillációval töményít (párlatot)
  • matematika görbe hosszát integrállal kiszámítja
  • késő latin rectificare ‘ua.’: rectus ‘helyes’ ← regere, rectum ‘irányít, igazgat’, lásd még: régió | facere ‘tesz valamivé’
  • lásd még: régió

stranguláció

  • orvosi elszorulás
  • + akasztás, megfojtás
  • latin strangulatio ‘megfojtás’ ← strangulare, strangulatum ‘megfojt’ ← görög sztrangalé ‘kötél’ ← sztrangosz ‘szorosra font’
A impulzus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

depilál

  • szőrtelenít
  • francia dépiler ‘ua.’: latin de- ‘el’ | pilus ‘hajszál, szőrszál’

fagott

  • zene mély hangú fafúvós hangszer
  • német Fagott ‘ua.’ ← olasz fagotto ‘köteg, nyaláb’ (a hangszer többszörösen összehajtott hosszú csövéről) ← (?) görög phakelosz ‘ua.’

háklis

  • bizalmas bogaras, szeszélyes, finnyás, akadékos
  • bajor-osztrák hakl, hakli ‘kényes, finnyás, válogatós’

kontraszt

  • éles ellentét
  • szembetűnő különbség
  • német Kontrastolasz contrasto ‘ua.’ ← olasz, latin contrastare ‘szemben áll, szembeszáll’: contra ‘ellen, szemben’ | stare ‘áll’

masni

  • szalagcsokor, csokor
  • bajor-osztrák maschn, német Masche ‘ua.’, eredetileg ‘szem a hálón vagy kötésben, hurok’

oto-

  • (tudományos szóösszetételek előtagjaként) a füllel kapcsolatos, fül-
  • görög usz, otosz ‘fül’

katód

  • villamosság negatív töltésű elektród
  • német Kathode ‘ua.’ ← görög kathodosz ‘lemenetel, lejárat’: kata- ‘le’ | hodosz ‘út’

hemiéder

  • ásványtan felesforma, teljes lapszámú kristály fél lapszámú alakváltozata
  • német Hemieder ‘ua.’: görög hémi ‘fél’ | hedra ‘alap, szék’ ← hedzomai ‘ül’

diszgusztál

  • elveszi az étvágyat, elundorít, kiábrándít
  • a degusztál visszalatinosított alakja

apotropaikus

  • rontást elhárító (eszköz, cselekedet)
  • angol apotropaic ‘ua.’ ← görög apotropé ‘félrefordítás, elhárítás’: apo- ‘el’ | trepó ‘fordít’

evekció

  • szabálytalanság a Hold mozgásában, amelyet a Nap vonzása okoz
  • tudományos latin evectio ‘eltérés’ ← evehere, evectum ‘kivisz, kizökken, eltér’: e(x)- ‘ki’ | vehere ‘mozgat, utazik’
  • lásd még: invektíva, konvekció, vehemens, vektor

exequiák

kiejtése: egzekviák
  • zene halottas kíséret zenéje, gyászzene
  • latin többes szám ex(s)equiae ‘temetés, gyászmenet’, tkp. ‘kikísérés’: ex- ‘ki’ | sequi ‘követ, kísér’

fenotípus

  • biológia egy élőlény megfigyelhető alaktani és élettani sajátságainak összessége, melyeket az öröklés és a környezeti hatások együttesen alakítanak ki
  • német Phänotypus ‘ua.’: görög phainomai ‘látszik, megmutatkozik’ | lásd még: típus
  • lásd még: fén