immunológus jelentése
orvosi az immunológia szakembere
magyar , lásd még: immunológia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
További hasznos idegen szavak
kiejtése: dioikusz
növénytan kétlaki, a hím és női szaporítószervet külön egyedeken hordozó (növényfaj)
tudományos latin , ‘ua.’: görög di(sz)- ‘kétszer’ | oikosz ‘ház, lakás’
A immunológus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
vallás, politika a Biblia (vagy a Korán) tanainak betű szerinti értelmezéséhez ragaszkodó, azok elveiből jottányit sem engedő szélsőséges felfogás
angol fundamentalism ‘ua.’, lásd még: fundamentális , -izmus
nyelvtan szóelemző, szófejtő
a szószármaztatás szabályainak megfelelő
német etymologisch ‘ua.’, lásd még: etimológia
vallás Mária-tisztelet
középkori latin Marianismus ‘ua.’: Maria ← héber Mirjam ‘keserűség’ | lásd még: -izmus
biológia egy fajnak az a példánya, amelyet a leíró az új faj prototípusának jelölt meg
lásd még: holo- , típus
fizika elektromos jelek előállítására, erősítésére és átalakítására alkalmas eszköz, amelyben elektronok áramlanak
lásd még: elektron1
orvosi madarak vírusos betegsége, amely emberre is átterjedhet
tudományos latin ornithosis ‘ua.’: lásd még: ornito- | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
kiejtése: klosár
hajléktalan csavargó, aki elvből nem hajlandó dolgozni
francia , ‘koldus’, tkp. ‘sántikáló’ ← clocher ‘sántít’ ← latin gyakorító claudicare ‘sántikál’ ← claudere biceg ← claudus ‘sánta’
szertartásos, ünnepélyes, előírásos, hagyományos
a formaságokhoz ragaszkodó, körülményeskedő
latin caeremonialis ‘ua.’, lásd még: ceremónia
színház a második legfontosabb szereplő az antik görög tragédiában
görög deuterosz ‘második’ | agonisztész ‘szereplő’, tkp. ‘küzdő’ ← agonidzó ‘küzd’ ← agón ‘küzdelem’
lásd még: agonizál , protagonista
szembesít, szembeállít
középkori latin confrontari, confrontatus ‘szemben áll’: con- ‘össze’ | frons, frontis ‘homlok’
nyelvtan egy hangot jelölő kételemű, kétjegyű betű
angol digraph, digram ‘ua.’: görög di(sz)- ‘kétszer’ | graphó ‘ír’, gramma ‘írás, írásjegy’