ibér jelentése
főnév a Pireneusi-félszigeten élt bizonytalan eredetű ókori nép
ennek tagja
melléknév e népre vonatkozó
ritka ibériai, spanyol
latin Hiberus, Iberus ‘ibér’
További hasznos idegen szavak
orvosi a vérereket alkotó szövetek jóindulatú daganata
tudományos latin haemangioma ‘ua.’: görög haima ‘vér’ | angeion ‘edény’ | -óma (daganatra utaló toldalék)
növénytan levéllemezzé átalakult levélnyél
tudományos latin phyllodium ‘ua.’: görög phüllon ‘levél’ | eidosz ‘kép, külső, alak’
A ibér és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
építészet középkori kőfaragó céh tagja
latin , ‘ua.’: lapis ‘kő’ | caedere, (ce)cidi ‘vág, metsz’
biológia ősélettan, a kihalt élőlények élettana
lásd még: paleo- , biológia
orvosi csontpótlás
tudományos latin osteoplastica ‘ua.’, lásd még: oszteo- , plasztika
biológia az önerőből úszó vízi élőlények összefoglaló megjelölése (szembeállítva a lebegő planktonnal)
német Nekton ‘ua.’ ← görög néktosz ‘úszó’ ← ?
ásványtan féldrágakő, a berillium nevű elem szilikátja
német Beryll ← latin beryllus ← görög (hangátvetéses) bérüllosz ← arab billaur ‘ua.’ ← óind veluriya ‘Belúr városból való’
lásd még: briliáns
orvosi hüvelygyulladás
tudományos latin colpitis ‘ua.’: görög kolposz ‘öl, anyaméh, hüvely’, eredetileg ‘öböl’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
nyelvtan tájnyelv, valamely nyelvnek egy adott tájegységen beszélt változata a modern nyelvtudományban (a klasszikus nyelvtanban ez volt a dialektus)
angol regiolect , ‘ua.’, lásd még: régió , lektus
kiejtése: orhiektómia
orvosi herekiirtás, kasztrálás
tudományos latin , ‘ua.’: lásd még: orchis | görög ektomé ‘kivágás’: ek- ‘ki’ | tomé ‘vágás’ ← temnó ‘vág’
lyukacsos jelleg, belső üregesség
német Porosität ← francia porosité ‘ua.’, lásd még: porózus
filozófia élvezetelvűség, ókori görög bölcseleti irányzat, amely szerint az élet javainak ésszerű élvezése a legfőbb jó
átvitt értelemben élvhajhászat
tudományos latin hedonismus ‘ua.’: görög hédoné ‘élvezet, gyönyör’ | lásd még: -izmus
zene egyszerű, könnyed, érzelmes dal
zene francia kabarédal
francia chanson ‘ének’ ← latin cantio, cantionis ‘ua.’ ← canere, cantum ‘énekel’
lásd még: kántál
kiejtése: kázusz reálisz
nyelvtan adott esetben mindenképp teljesülő mondatbeli feltétel (pl. "jön, ha hívom")
latin , ‘ua.’: lásd még: casus , reális