heteroszféra jelentése

  • meteorológia a légkörnek a homoszféra feletti rétege
  • lásd még: hetero-, szféra

További hasznos idegen szavak

kentum

  • nyelvtan az indoeurópai család nyugati ágához tartozó (nyelvek: görög, latin, kelta, germán, amelyekben az ősnyelvi szókezdő k megmaradt vagy, a germán nyelvekben, h-vá vált)
  • latin centum, (ókori kiejtés szerint) kentum ‘száz’, lásd még: szatem

grazsdanyin

  • történelem polgártárs (általános megszólítás a szovjet állam korai időszakában)
  • orosz. ‘polgár’, tkp. ‘városlakó’ ← gorod ‘város’
A heteroszféra és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

próza

  • irodalom kötetlen, nem verses szöveg, folyóbeszéd
  • irodalom ilyen formájú irodalmi mű
  • latin prosa (oratio) ‘egyenes, kötetlen, díszítetlen (beszéd)’ ← prosus, eredetileg prorsus ‘egyenes’ ← proversus ‘ua.’, tkp. ‘előre fordított, előre tartó’: pro- ‘előre’ | vertere, versum ‘fordít’
  • lásd még: prézsmitál, verzió

amabilitás

  • szeretetreméltóság, nyájasság
  • latin, ‘ua.’ lásd még: amábilis

boszké

  • fákkal és cserjékkel körülhatárolt zárt tér, kis liget barokk kertekben
  • francia kicsinyítő képzős bosquet ‘erdőcske’ ← késő latin boscum ‘erdő’
  • lásd még: boiserie

falzett

  • zene fejhang mint férfi énekhang
  • német Falsettolasz kicsinyítő képzős falsetto ‘ua.’ ← falso ‘hamis’ ← latin falsus ‘ua.’, lásd még: fals

oligoszacharid

  • kémia tíznél kevesebb egyszerű cukorból felépülő szacharid
  • lásd még: oligo-, szacharid

fastoso

kiejtése: fasztózó
  • zene ünnepélyesen (adandó elő)
  • olasz, ‘ua.’ ← latin fastuosus ‘pompázó, dölyfös’ ← fastus ‘dölyf’

abominábilis

  • visszataszító, gyalázatos, szégyenletes
  • német abominabelfrancia abominable ‘ua.’ ← latin abominari ‘megutál, megátkoz’: ab- ‘el’ | omen, ominis ‘előjel’

polidaktilia

  • orvosi fölös számú ujj kialakulása mint fejlődési rendellenesség
  • tudományos latin polydactylia ‘ua.’: lásd még: poli- | daktülosz ‘ujj’

konzisztens

  • erős, állandó
  • sűrű, tömött, tartalmas
  • egységes, következetes, önellentmondástól mentes
  • latin consistens ‘helytálló’ ← consistere ‘áll valamiből, helytáll, fennáll’: con- ‘össze’ | (si)stere ‘felállít, megerősít’ ← stare ‘áll’

anceps

kiejtése: ancepsz
  • irodalom klasszikus időmértékes verssor képletében a közömbös szótag, amely rövid is, hosszú is lehet
  • latin, ‘kétfejű, kétcsúcsú’: am(bi)- ‘kettős’ | cap(ut) ‘fej’

hipszométer

  • tudomány magasságmérésre használt barométer, amely víz vagy folyadékok forráspontjának változása alapján állapítja meg a tengerszint feletti magasságot
  • angol hypsometer ‘ua.’: görög hüpszosz ‘magasság’ | metreó ‘mér’

mumbuc

  • bizalmas vastag talpú műanyag csizma, hócsizma, hótaposó
  • (ered.) a Holdat járt űrhajósok számára kifejlesztett különleges lábbeli
  • angol moonboots ‘holdcsizma’: moon ‘hold’ | boot ‘csizma’

aszkézis

  • önmegtartóztatás, önmegtagadás, önsanyargatás
  • az élveket megtagadó életvitel
  • görög aszkészisz ‘testedzés’ ← aszkeó ‘gyakorol’

heteroatom

  • kémia a heterociklikus vegyület gyűrűvázában szén helyett álló idegen atom (oxigén, kén vagy nitrogén)
  • lásd még: hetero-, atom

Mollusca

kiejtése: molluszka
  • állattan a puhatestűek törzse
  • tudományos latin többes szám semlegesnemű, ‘ua.’ ← latin molluscus ‘lágyhéjú’ ← mollis ‘puha’
  • lásd még: molett, moll