frikció jelentése
fizika súrlódás
tudományos latin frictio ‘ua.’ ← fricare, frictum ‘dörzsöl, súrol’
lásd még: frikatíva , frottír
További hasznos idegen szavak
eszköz, szerszám, műszer
zene hangszer
latin , ‘ua.’, lásd még: instruál
A frikció és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
tettes, bűnös
bizalmas a szóban forgó személy (akire valami nehéz vagy kínos dolog vár)
a delinquens magyaros változata
üzér, nyerészkedő
német Spekulant ‘ua.’, lásd még: spekulál
zene rézfúvós hangszer dugattyúszerű szelepe
zene szelepkürt
francia piston ← olasz nagyító képzős pistone ‘dugattyú’ ← latin pista ‘mozsártörő’
matematika tizedes (tört)
könyvtártudomány tizedes (osztályozás)
tudományos latin , ‘ua.’ ← decimus ‘tizedik, tizedrész’ ← decem ‘tíz’
lásd még: decemvir
egészségére (koccintáskor)
latin felsz, ‘ua.’, tkp. ‘javára legyen’ ← pro(d)esse ‘használ neki, javára van’: pro- ‘érte, javára’ | esse ‘lenni’
kémia proton felvételére hajlamos anyag, azaz bázis
lásd még: proton , akceptor
magasra dobált lábakkal járt, a maga idején (a 19. század derekán) kihívóan érzéki csoportos női kabarétánc
francia cancan ‘ua.’ ← ?
jellemző sajátság, ismertetőjegy
magyar , lásd még: karakterisztikus (a komikus–komikum és hasonló szópárok mintájára)
állattan kihalt triászkori, igen vastag és előre csavarodó teknőjű kagylónemzetség
tudományos latin megalodon ‘ua.’, tkp. ‘nagyfogú’: lásd még: megalo- | görög (odusz,), odon(tosz) ‘fog
orvosi a perisztaltikára jellemző, féregszerűen gyűrűző (mozgás)
tudományos latin peristalticus ← görög perisztaltikosz ‘ua.’: lásd még: peri- | sztaltikosz ‘összeszorító’ ← sztalszisz ‘nyomás, szorítás’ ← sztelló ‘teker, húz’
félbeszakítás
latin interruptio ‘ua.’ ← interrumpere, interruptum ‘félbeszakít’: inter ‘között, közé’ | rumpere ‘tör, szakít’