frakcionál jelentése

  • kémia eltérő forráspontú vegyületeket (pl. nyersolajból) szakaszos lepárlással elkülönít
  • német fraktionierenfrancia fractionner ‘ua.’, lásd még: frakció

További hasznos idegen szavak

epurál

  • megtisztít, finomít
  • tisztogat, selejtez
  • német epurierenfrancia épurer ‘ua.’: é-latin e(x)- ‘ki’ | purlatin purus ’tiszta’

formatívum

  • tudomány alkotóelelem
  • tudományos latin, ‘ua.’, lásd még: formáció
A frakcionál és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

metamagmás

  • geológia magmás eredetű átalakult kőzet
  • lásd még: meta(morf), magma

per tangentem

  • érintőlegesen, mellékesen, futólag
  • latin, ‘ua.’: per ‘át, révén, szerint’ | tangens, tangentis ‘érintő’ ← tangere ‘érint’

poligénia

  • genetika az az örökléstani jelenség, hogy egy sajátosság kialakulásához több gén együttes jelenléte szükséges
  • angol polygeny ‘ua.’, lásd még: poligén

komplicitás

  • jogtudomány kapcsolat
  • jogtudomány cinkosság, bűnrészesség
  • francia complicité ‘ua.’ ← complice ‘bűntárs’ ← késő latin complex, complicis ‘társ, résztvevő’, tkp. ‘belebonyolódott’, lásd még: komplikál

infula

  • vallás püspöksüveg kettős szalaggal
  • középkori latin. ‘ua.’ ← latin ‘piros szegélyű fehér gyapjúszalag az ókori Rómában mint papok viselete’ ← ?

storting

kiejtése: szturting
  • politika a norvég parlament
  • norvég, ‘ua.’: stor ‘nagy’ | ting ‘nemzetgyűlés’, eredetileg ‘dolog, ügy’

elektrofiziológia

  • orvosi az élő szervezetekben zajló elektromos folyamatokkal foglalkozó élettani tudományág
  • lásd még: elektro-, fiziológia

cezarománia

  • lélektan hatalmi téboly
  • tudományos latin caesaromania ‘ua.’: lásd még: caesar | görög mania ‘őrjöngés’

csembaló

  • zene billentyűs húros hangszer, a zongora elődje, amelyben a húrokat tüske pendíti meg
  • olasz röv cembalo, eredetileg clavicembaloközépkori latin clavicymbalum ‘ua.’: latin clavis ‘kulcs’, középkori latin ‘hangszerbillentyű’ | cymbalumgörög kümbalon ‘húros hangszer’ ← kümbé ‘csésze’ (talán a hangszer alakjára utalt)

immun- vagy immuno-

  • (tudományos szóösszetételek előtagjaként) a szervezetnek a kórokozókkal és idegen anyagokkal szembeni védekezőképességével kapcsolatos
  • latin, lásd még: immúnis

ametiszt

  • ásványtan féldrágakő, a kvarc kékeslila színű változata, amely az ókorban részegség elleni talizmánnak számított
  • angol amethystlatin amethystusgörög amethüsztosz ‘ua.’: a- ‘nem’ | methüsztosz ‘részeg’ ← methüó ‘lerészegedik’ ← methü ‘bor, szeszes ital’

perigastritis

kiejtése: perigasztritisz
  • orvosi a gyomrot borító hashártya gyulladása
  • tudományos latin, ‘ua.’: perigaster ‘hashártya’: lásd még: peri- | görög gasztér ‘gyomor’ | -itis (gyulladásra utaló toldalék)

elect-