latinasteismus ← görögaszteiszmosz ‘ua.’ ← aszteiosz ‘finom, kifinomult, szellemes’, eredetileg ‘városi, városias’ ← asztü, aszteósz ‘város’ (a vidékkel szembeállítva)
A filologikus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
nyelvtan írásban csak egyetlen helyen előforduló, ezért sokszor megfejthetetlen jelentésű szó, pl. a magyar kangrez a Tihanyi Alapítólevélben
irodalom egy költő vagy író által kiötlött s általa is csak egyszer használt szókapcsolat, szóösszetétel pl. a fölszánt (értsd: fölesküdött és elszánt) poéta ceruza Adynál
mitológia életre kelt agyagóriás egy 16. századi prágai zsidó legendában
hébergalam ‘kifejletlen, nem kész’ (a szobor ugyanis csak akkor kelt életre, amikor alkotója, Lőw rabbi egy papírszeletre írva Isten nevét tette a szájába)
fizika szilárd anyagoknak csak mikroszkóppal vizsgálható finomszerkezete
szociológia a mindennapi élet személyközi viszonyainak összessége, az egyénnek és szűkebb környezetének (család, baráti kör, munkahelyi közösség) kapcsolatrendszere
stilisztika ismétlésen alapuló szerkezeti párhuzam, azonos szavak megismétlése más rendben és azonos alakban, pl. "nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk"
tudományos latin., ‘ua.’ ← görögmetabolé ‘átvetés, átfordítás, helycsere’: lásd még: meta- | balló ‘vet, dob’
