fakticitás jelentése
filozófia tényszerűség
tudományos latin facticitas ‘ua.’ ← facticus ‘tényszerű’ ← factum lásd még: faktum
További hasznos idegen szavak
szenvedélyes vadász
Nimród legendás mezopotámiai király a Biblia szerint "nagy vadász vala az Úr előtt"
A fakticitás és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
konyhaművészet kockatészta, tkp. csipegetett lapos tészta
hazai német kicsinyítő képzős zweckerl ‘ua.’ ← német zwicken ‘csíp’
orvosi gégészet
tudományos latin laryngologia ‘ua.’, lásd még: laringo- , -lógia
latinos műveltségű, szellemi foglalkozású személy, ügyvéd, orvos, tanár (a 18–19. században)
német Lateiner ‘latint tanuló személy, latinista’ (fenti jelentése a magyarban alakult ki)
tanya, birtok, ültetvény (Brazíliában)
portugál , ‘ua.’, tkp. ‘teendő’ ← fazer ‘tesz, csinál’ ← latin facere ‘csinál’
lásd még: facilitás
bemutatás
kiállítás, csomagolás
késő latin praesentatio ‘ua.’, lásd még: prezentál
kiejtése: rejzefíber
bizalmas nagyobb utazás előtt érzett lázas izgatottság
német Reisefieber ‘utazási láz’: Reise ‘utazás’ | Fieber ← latin febris ‘láz’
matematika származék
nyelvtan származékszó, képzett szó
latin derivatum ‘ua.’, lásd még: derivál
kiejtése: banderiljeró
a bikaviadal résztvevője, aki a bika nyakszirtjébe szúrja a banderillákat
spanyol , ‘ua.’, lásd még: banderilla
kiejtése: orhiektómia
orvosi herekiirtás, kasztrálás
tudományos latin , ‘ua.’: lásd még: orchis | görög ektomé ‘kivágás’: ek- ‘ki’ | tomé ‘vágás’ ← temnó ‘vág’
történelem keleti gót
latin többes szám Ostrogothi ‘ua.’: germán ostr- ‘keleti’ (pl. ófelnémet ostar , óizlandi austr ‘ua.’) | lásd még: gót
kiejtése: publikandum
közzéteendő
latin , ‘ua.’, lásd még: publikál
semmibe vesz, nem vesz tudomást róla, levegőnek néz
latin ignorare ‘nem tud, nem ismer’ ← ignarus ‘tudatlan, járatlan’: i(n)- ‘nem’ | gna(rus) ‘jártas, tudó’ ← no(scere) , eredetileg gno(scere) ‘tud’
csillagászat a csillagászati fényképezés elmélete és gyakorlata
lásd még: asztro- , fotográfia