esztena jelentése

  • havasi juhkarám, juhászkunyhó
  • román stîn% ‘ua.’ ← bolgár stan ‘tábor, szállás, tanya’

További hasznos idegen szavak

hipermorfózis

  • orvosi egyes szervek túlzott méretekre való növekedése
  • tudományos latin hypermorphosis ‘ua.’, lásd még: hiper-, (meta) morfózis

alkalémia

  • orvosi lúgvérűség, a vér kémhatásának, ph-értékének eltolódása a lúgosság irányában
  • tudományos latin alcalaemia: lásd még: alkáli | görög haima ‘vér’
  • lásd még: hematit
A esztena és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

intranzigens

  • hajthatatlan, meg nem alkuvó
  • latin intransigens ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd még: tranzigens

sztentori

  • hatalmas, átható, messzire hallatszó (emberi hang)
  • Sztentór görög hírnökről, akinek Homérosz szerint olyan erős hangja volt, mint ötven harcosnak együttvéve

noktuárium

  • állattan állatkerti helyiség, ahol az éjszakai állatokat természetes környezetükben lehet megfigyelni
  • tudományos latin noctuarium ‘ua.’, eredetileg ‘éjszakai események és gondolatok feljegyzése’ (a diárium mintájára) ← nox, noctis ‘éjszaka’

konkordáns

  • megegyező, egybevágó
  • geológia egymás felett párhuzamosan elterülő (kőzetrétegek)
  • latin concordans, concordantis ‘ua.’, lásd még: konkordál

duellum

  • párbaj
  • latin ősi duellum, később bellum ‘háború’ (a ~ a duo ‘kettő’ beleértése folytán nyerte ‘párviadal’ értelmét a középkori latinban)

szeparál

  • elkülönít, szétválaszt, elszigetel
  • latin separare, separatum ‘elkülönít, szétválaszt’: se(d)- ‘széjjel’ | parare ‘készít’

dilapidáció

  • széthullás, omladozás, elhanyagoltság okozta pusztulás
  • elpazarlás
  • késő latin dilapidatio ‘pusztulás’ ← dilapidare ‘elpusztít’, tkp. ‘megkövez, kövekkel hajigál’: di(s)- ‘szét’ | lapis, lapidis ‘kő’

artrográfia

  • orvosi az ízületekről kontrasztanyaggal készült röntgenfelvétel
  • tudományos latin arthrographia ‘ua.’: görög arthron ‘tag, ízület’ | lásd még: -gráfia

kometabolizmus

  • biológia egyes mikroorganizmusok olyan vegyi ténykedése, amelynek termékét sem táplálékként, sem testépítő anyagként nem használják fel
  • latin co(n)- ‘össze, együtt’ | lásd még: metabolizmus

frikatíva

  • nyelvtan dörzshang
  • tudományos latin (vox) fricativa ‘dörzsöléses (hang)’ ← latin fricare, frictum ‘dörzsöl, súrol’
  • lásd még: affrikáta, frikció, frottír

klasszika

  • zene a zenei klasszicizmus, főleg annak bécsi irányzata
  • újkori latin (musica) classica ‘(klasszikus) zene’, vagy magyar, lásd még: klasszikus (a gótikus–gótika és hasonló szópárok mintájára)

szefárd

  • a Földközi-tenger nyugati térségéből származó, a 16. században Spanyolországból elüldözöttektől származó (zsidó)
  • német, jiddis sefard ‘ua.’ ← héber Szefárad ‘az ibériai félsziget’, eredetileg ‘délebbi vidék’ a Bibliában (Abd 20)

interlingvisztika

  • nyelvtan segédtudomány, amely a mesterséges nyelvek történetével és osztályozásával foglalkozik, és az ideális nemzetközi nyelv normáit és lehetőségeit kutatja
  • lásd még: inter-, lingvisztika

exkuzál

  • menteget, kiment, tisztáz, igazol
  • mentegetőzik, védekezik
  • bocsánatot kér
  • latin excusare ‘elhárít, menteget’, tkp. ‘leráz’: ex- ‘ki, le’ | cutere, cussum ‘ráz’
  • lásd még: diszkusszió