eklogit jelentése

  • geológia kristályos, átalakult kőzet, javarészt gránitból és piroxénből áll
  • tudományos latin eclogit ‘ua.’: görög eklogé ‘válogatás’, lásd még: ekloga | -it (ásványra utaló toldalék)

További hasznos idegen szavak

anakronizmus

  • a kornak nem megfelelő, elmaradott jelenség
  • avultság, korszerűtlenség
  • kortévesztés (pl. irodalmi műben)
  • latin anachronismusgörög anakhroniszmosz ‘ua.’: ana- ‘vissza’ | khronosz ‘idő’ | lásd még: -izmus

formalitás

  • alakiság, külsőség
  • eljárás
  • szokás, illendőség, szertartás
  • német Formalität ‘ua.’, lásd még: formális
A eklogit és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

absu-

organotróf

  • biológia energiaforrásként szerves vegyületeket igénylő (élőlény)
  • lásd még: organo- | görög trophé ‘táplálék’ ← trephó ‘táplál’

delaktáció

  • orvosi a tejelválasztás megszűnése az emlőben
  • orvosi a csecsemő elválasztása
  • tudományos latin delactatio ‘ua.’: de- ‘el’ | lásd még: laktáció

etimológus

  • nyelvtan az etimológia tudósa, szófejtő, szóeredet-kutató
  • magyar, ‘ua.’ lásd még: etimológia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

radioaktínium

  • kémia a tórium alfa-sugarakat kibocsátó izotópja
  • lásd még: radio-, aktínium

optativus

kiejtése: optatívusz
  • nyelvtan óhajtó mód
  • latin (modus) optativus ‘ua.’, lásd még: optál

civilizál

  • polgárosít
  • az anyagi és szellemi fejlettség magasabb szintjére emel
  • német Zivilisierenfrancia civiliser ‘ua.’, lásd még: civil

multinukleáris

pesszimista

  • borúlátásra hajlamos, kishitű személy
  • német Pessimistfrancia pessimiste ‘ua.’, lásd még: pesszimizmus

stipuláció

  • kikötés
  • szerződés, megállapodás
  • latin stipulatio ‘ua.’, lásd még: stipulál

eozoikum

  • geológia földtörténeti korszak, amelyben az élet első jelei mutatkoztak
  • tudományos latin eozoicum ‘ua.’: görög éosz ‘hajnal’ | dzóé ‘élet’
  • lásd még: eocén, eolit, eozin

korrázió

  • geológia vízben sodort törmelék, szélhordta homok koptató hatása a földfelszínre
  • tudományos latin corrasio ‘ua.’ ← corradere, corrasum, tkp. con-radere ‘ledörzsöl: con- ‘össze’ | radere, rasum ‘dörzsöl’
  • lásd még: abrázió, radír, tabula rasa