dákó jelentése
játék rúd a biliárdgolyó lökésére
szleng hímvessző
ausztriai német Dako ‘ua.’ ← spanyol taco ‘magas cipősarok, dugó, dákó’ ← ?
További hasznos idegen szavak
jogtudomány érvénytelenít, töröl (ítéletet)
késő latin cassare ‘semmissé nyilvánít’ ← latin cassus ‘üres, hiú, hiábavaló’ ← carere ‘híjával van (vminek), nélkülöz’
A dákó és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
nagyarányú, nagyszabású, hatalmas, lenyűgöző
német grandios ← olasz grandioso ‘ua.’ ← grande ← latin grandis ‘nagy’
politika szabotálás magasabb bérek vagy politikai követelések kikényszerítésére, megszálló idegen hatalom gyengítésére
német Sabotage ← francia sabotage ‘ua.’, lásd még: szabotál
politika semlegesség, (katonai, politikai) el nem kötelezettség
német Neutralismus ‘ua.’, lásd még: neutrális , -izmus
vallás mohamedán hittudós és jogtudós
vallás mohamedán papok megszólítása
török , ← perzsa mulla ‘ua.’ ← arab mawlá ‘mester’
szomszédos, érintkező
összefüggő
latin contiguus ‘ua.’ ← contingere, contigi ‘érint, határol’, lásd még: kontingens
aggályosan pontos, túlzottan lelkiismeretes
latin meticulosus ‘ félénk, aggályoskodó’ ← metus ‘félelem’ ← metuere ‘fél’
kémia (nedvesség vagy vegyi hatás fémet) kimar, kikezd, roncsol, tönkretesz
tudományos latin corrodere, corrosum ‘megrág’: con- ‘össze’ | rodere ‘rág’
lásd még: erózió , rodenticid
orvosi a klimax utáni
tudományos latin postclimactericus ‘ua.’, lásd még: poszt- , klimakterikus
művészet üvegnyomat, üvegkarc
német Hyalographie ‘ua.’: görög hüalosz ‘üveg’ | lásd még: -gráfia
orvosi nem teljesen kifejlett vörösvérsejt a csontvelőállományban
angol erythroblast ‘ua.’: görög erüthrosz ‘vörös’ | blaszté ‘csíra’
bölcselkedik elmélkedik, okoskodik
német philosophieren ‘ua.’, lásd még: filozófia
nyelvtan valamely tudományra vagy szakmára jellemző szóhasználat, kifejezésmód
nyelvtan egy nyelv állandósult szókapcsolatainak összessége, ezek gyűjteménye
nyelvtan a nyelvtudománynak az állandósult szókapcsolatokkal foglalkozó ága
tudományos latin phraseologia ‘ua.’: görög phraszisz, phraszeosz ‘kifejezés’ | lásd még: -lógia