durábilis jelentése

  • tartós, maradandó
  • latin durabilis ‘tartós’ ← durare ‘tart, kitart, elvisel’

További hasznos idegen szavak

protézis

  • orvosi hiányzó testrész vagy szerv pótlása mesterséges készítménnyel
  • orvosi műfogsor, művégtag
  • nyelvtan ejtéskönnyítő magánhangzó betoldása szóeleji mássalhangzótorlódás elé (mint pl. latin scholamagyar i-skola)
  • irodalom a mű tárgyát tömören, néhány sorban kijelölő bevezetés eposz élén
  • tudományos latin prothesis ‘ua.’ ← görög protheszisz, eredetileg prosztheszisz ‘odatétel, elététel’: prosz ‘elé, mellé, hozzá’ | (ti)thémi ‘tesz’

bokszer

1
  • állattan erős, zömök, lapos pofájú kutyafajta, a bulldog változata
  • német Boxer ‘ua.’
A durábilis és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

szmoking

  • öltözködés selyemmel borított hajtókájú férfizakó mint alkalmi viselet
  • ilyen kabáttal kiegészült öltöny
  • angol smoking (jacket) ‘dohányzó(zakó)’ ← smoke ‘dohányzik’ ←smoke ‘füst’
  • lásd még: smog

spektroheliográf

  • csillagászat a napfény sugarait keskeny színképtartományokban vizsgáló és rögzítő műszer
  • lásd még: spektro-, heliográf

autoknipsz

  • fényképezés fényképeszeti önkioldó
  • német Autoknips ‘ua.’: lásd még: auto- | knipsen ‘lyukaszt, benyom, fényképezőgépen exponál’

Plejádok

  • csillagászat a Fiastyúk csillagkép
  • német Plejaden ‘ua.’ ← görög Pleiadesz ‘a Pleiaszok’, Atlasz és Pleióné hét lánya, akiket önfeláldozásukért Zeusz az égre emelt

objektivál

  • filozófia tudattartalmat kifejez
  • lélektan lelki folyamatot tárgyiasít, érzékelhetővé tesz
  • német objektivieren ‘ua.’, lásd még: objektív

mamaliga

  • puliszka (a keleti magyar nyelvjárásokban)
  • román m%m%lig% ‘ua.’

antropo-

  • (összetételek előtagjaként) az emberrel kapcsolatos, ember-
  • görög anthroposz ‘ember’

allativus

kiejtése: allatívusz
  • nyelvtan a főnévragozás helyhatározó esete, amely hová? kérdésre felel, és külső helyviszonyt fejez ki (a magyarban -hoz, -hez, -höz raggal)
  • tudományos latin (casus) allativus ‘odaviteli (eset)’ ← afferre, allatum ‘odavisz’: ad- ‘-nál’ | ferre, latum ‘visz’

obszerváns

  • vallás a ferences rend egyik ága, amely megőrizte a rend eredeti, szigorúbb szabályzatát
  • ennek a rendnek a tagja
  • latin observans ‘megőrző’, lásd még: obszervál

limfadenitisz

  • orvosi nyirokmirigy-gyulladás
  • tudományos latin lymphadenitis ‘ua.’: lásd még: limfa | görög adén ‘mirigy’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)

kolloidális

  • kémia kolloidszerű, kolloid állapotú
  • angol colloidal ‘ua.’, lásd még: kolloid

monoritmus

  • irodalom azonos elemek (ütemek, lábak) változatlan sorából álló ritmusszerkezet
  • lásd még: mono-, ritmus