diamágneses jelentése

  • fizika önálló mágneses tér nélküli, de külső hatásra átmágnesezhető (anyag)
  • angol diamagnetic ‘ua.’ ← görög dia- ‘át’ | lásd még: mágnes

További hasznos idegen szavak

elektromiográf

  • orvosi az izomrostok elektromos akciópotenciálját az izomba szúrt tűelektródok segítségével mérő és regisztráló készülék
  • angol electromyograph ‘ua.’: lásd még: elektro-, miográf
A diamágneses és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

posszideál

  • jogtudomány birtokol, birtokában tart (valamit)
  • latin possidere, possessum, tkp. pot-sidere ‘birtokol’, azaz ‘képes benne ülni’: potis ‘lehet, képes’ | sedere ‘ül’

alternál

  • váltakozik, váltogat
  • alternare, alternatus ‘felváltva visz, cserél’ ← alternus ‘váltakozó’ ← alter ‘másik’

koordináta

  • geometria egy pontnak a síkban vagy térben elfoglalt helyzetét meghatározó szám (csoport)
  • középkori latin (ziphra) coordinata ‘hozzárendelt (szám)’, lásd még: koordinál

con variazioni

kiejtése: kon variációni
  • zene (zenei téma) változatokkal
  • olasz, ‘ua.’: conlatin cum ‘-val’ | lásd még: variáció

divizionárius

  • katonai hadosztályparancsnok
  • német Divisionärfrancia divisionnaire ‘ua.’, lásd még: divízió

breloque

kiejtése: brölok
  • művészet óraláncra vagy melltűre akasztva viselt apró, művészi kivitelű csüngő ékszer
  • francia, ‘ua.’ (talán hangutánó szó eredetű)

babuin

  • állattan hosszú farkú délkelet-afrikai pávián
  • francia babouin ‘ua.’ ← ?

provokál

  • + párbajra kihívás jeléül szóban vagy tettleg inzultál
  • politika beugrat, felbujt, erőszakos fellépésre késztet
  • előidéz, kivált
  • latin provocare, provocatum ‘felszólít, kihív, felingerel’: pro- ‘elő’ | vocare ‘hív, szólít’ ← vox, vocis ‘hang’
  • lásd még: vokális

dormancia

  • biológia az élőlény olyan átmeneti nyugalmi állapota, amelyben lecsökken az anyagcsere, a fejlődés és növekedés
  • angol dormancy ‘ua.’ ← ang, francia dormant ‘alvó, nyugvó’ ← latin dormire ‘alszik’

erratikus szikla

  • geológia vándorkő, gleccser által sodort nagyobb kőtömb, amely a gleccser visszahúzódása után helyben marad
  • német erratischfrancia erratique ‘eltévedt’ ← latin errare téved, tévelyeg, bolyong’

pirometria

  • műszaki a magas hőmérsékletek mérését kutató fizikai tudományterület
  • angol pyrometry ‘ua.’, lásd még: pirométer

causa finalis

kiejtése: kauza finálisz
  • filozófia cél-ok, célszerűség, célra irányultság, amely a skolasztikus tan szerint a természetben és a történelemben is megnyilvánul
  • latin, ‘ua.’: causa ‘ok, ügy’ | finalis ‘a véghez, a célhoz tartozó’ ← finis ‘határ, vég, cél’

kolloidika

  • kémia kolloidkémia, a fizikai kémiának a kolloid rendszerekkel foglalkozó tudományterülete
  • magyar, lásd még: kolloid (a herald–heraldika és hasonló szópárok mintájára)

ekliptika

  • csillagászat a Nap látszólagos pályája az éggömbön a csillagképek között
  • tudományos latin (via) ecliptica ‘fogyatkozási (út)’ ← görög ekleiptikosz ‘a fogyatkozásokkal kapcsolatos’ (nap- és holdfogyatkozás csak olyankor következik be, amikor a Hold az ~ síkjában tartózkodik)
  • lásd még: ellipszis

elektromechanikus

  • melléknév az elektromechanikával kapcsolatos
  • főnév az elektromechanika szakembere
  • német elektromechanisch, Elektomechaniker ‘ua.’, lásd még: elektromechanika