defloráció jelentése

  • orvosi a szűzhártya átszakítása (az első közösüléskor vagy műtéti úton)
  • átvitt értelemben megbecstelenítés, megszeplősítés
  • tudományos latin defloratio ‘ua.’, lásd még: deflorál

További hasznos idegen szavak

mevlevi

  • vallás a kerengő dervisek rendje a mohamedán vallásban
  • török, ‘ua.’ ← arab mavláná ‘mesterünk’ (a rendalapító Rúmi megszólítása)

geológus

  • tudomány a földtan tudósa, kutatója
  • magyar, ‘ua.’, lásd még: geológia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
A defloráció és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

esztena

  • havasi juhkarám, juhászkunyhó
  • román stîn% ‘ua.’ ← bolgár stan ‘tábor, szállás, tanya’

dialogikus

  • párbeszédes
  • német dialogisch ‘ua.’, lásd még: dialógus

spalír

  • mezőgazdaság léckeret kúszónövények felfuttatására
  • mezőgazdaság kerítést formázó alakfák sora díszkertben
  • katonai sorfal díszszemlén
  • német Spalier ‘ua.’ ← olasz spalla ‘váll’, lásd még: spaletta

ens reale

kiejtése: ensz reále
  • filozófia valóságos, létező dolog
  • latin, ‘ua.’, lásd még: ens, reális

konkupiszcencia

  • vágyakozás, vágyódás, sóvárgás
  • latin concupiscentia ‘ua.’ ← concupiscere ‘megkíván’: con- nyomósító | cupire ‘kíván’

sztöchiometria

  • kémia a vegyi folyamatokat kísérő súly- és térfogatváltozások törvényszerűségeit vizsgáló tudományterület
  • német Stöchiometrie ‘ua.’: görög sztoikheion ‘elem, alapfogalom’ ← sztoikhosz ‘sor, rend’

konszekutív

  • egymást követő
  • nyelvtan következtető (mellékmondat)
  • német konsekutiv ‘ua.’, lásd még: konszekúció

megalocerosz

  • állattan a jégkorszakban élt hatalmas termetű, lapátos agancsú szarvas
  • tudományos latin megaloceros ‘ua.’: lásd még: megalo- | görög kerasz ‘szarv’

abrakadabra

  • értelmetlen varázsszó, varázsige (főleg bűvészmutatványok kíséretében)
  • talizmán, melyre ezt a szót vésték több irányból való azonos olvasattal
  • latin ‘ua.’, az abraxas változata

jux

  • + tréfa, csíny, beugratás
  • német Jux ‘ua.’ ← latin iocus ‘játék, tréfa’
  • lásd még: jokulátor

cinemintye

  • nyelvjárás bosszúálló természetű ember
  • román ţine (a)minte ‘észben tart, emlékezik rá, nem felejt’: latin tenere ‘tart’ | mens, mentis ‘ész’

kekk

  • bizalmas hetyke, pimasz, tiszteletlen
  • német keck ‘élénk, elfogulatlan’ (germán rokon: angol quick ‘gyors, eleven’)

cuneus

kiejtése: kuneusz
  • történelem a római hadihajók ék alakban való felvonulása
  • latin, ‘ua.’, tkp. ‘ék’