blokova jelentése

  • történelem a foglyok közül kinevezett női munkafelügyelő a hitlerista megsemmisítő táborokban
  • lengyel blokowa ‘ua.’ ← blok ‘blokk’

További hasznos idegen szavak

internuncius

  • diplomácia pápai követségi ügyvivő
  • történelem az Osztrák–Magyar Monarchia követségének helyettes vezetője a török Portánál
  • lásd még: inter-, nuncius
A blokova és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

cirkáló

  • hadihajó, csatahajó, romboló
  • lásd még: cirkál

sospirando

kiejtése: szoszpirandó
  • zene sóhajszerűen (adandó elő)
  • olasz, ‘ua.’ ← sospirarelatin suspirare, tkp. sub-spirare ‘felsóhajt’: sub- ‘le, (lentről) fel’ | spirare ‘lélegzik’

erozív

  • geológia koptató, alakító (erő, tényező)
  • német erosivfrancia érosif ‘ua.’, lásd még: erodál

szubordináció

  • alárendeltség, függő viszony
  • szolgálati fegyelem
  • nyelvtan alárendelés, alárendelő viszony
  • tudományos latin subordinatio ‘ua.’, lásd még: szubordinál

intervenció

  • politika, katonai fegyveres beavatkozás más állam belügyeibe
  • + közbenjárás, közbelépés
  • latin interventio ‘ua.’, lásd még: interveniál

konszekúció

  • sorrend, egymásutániság
  • latin consecutio ‘ua.’ ← consequi, consecutus ‘követ, soron következik’: con- nyomósító | sequi ‘követ’
  • lásd még: konzekvens, szekvencia

adjusztírung

  • ruha, öltözet
  • csinosítás, csomagolás, kikészítés
  • felszerelés
  • német Adjustierung ‘ua.’, lásd még: adjusztál

borneol

  • kémia telített biciklusos terpénalkohol a Borneó szigetén honos kámforfa kivonatában, illatszerek alapanyaga
  • angol borneol ‘ua.’: Borneo | (alcoh)ol

infúzió

  • orvosi folyadékban oldott gyógyszer lassú bevitele az érrendszerbe
  • latin infusio ‘ua.’, tkp. ‘beleöntés’ ← infundere ‘beleönt’: in- ‘bele’ | fundere, fusum ‘önt’

ciszterci

  • katolikus szerzetesrend, a bencés rend egyik ága
  • latin Cistertium, ma Citeaux francia város nevéből (a rendalapítás színhelye)